K-Monitor Adatbázis

A korábbi cégek egy jelentős része nem írt alá a Mol hulladékos társaságánál, a MOHU-nál. Azért nem szerződtek le, mert a MOHU ötféle kötbért követelhet, cserébe viszont nem garantál semmit. Azt sem, hogy lesz elég munka, illetve megéri velük dolgozni. A MOHU egyébként is csak többkörös tárgyalás után szerződik, amelynek része az „árlejtés”, amikor negatív liciten kell a korábbi áraik alá menniük a hulladékpiacon továbbra is dolgozni akaró cégeknek.

Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.

167 millió forintos büntetést kapott az Artisjus a GVH-tól, ami nagyjából az általuk korábban várt 310 milliós büntetés fele lett így végül. A magánszervezetet azért büntették sokéves eljárás végén, mert az üres digitális adathordozók árából egyfajta adóként beszedett pénzből a művészeknek visszaadott részt nem sikerült a lejátszásokkal arányosan megoldani. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: az Artisjus a saját dolgozói bérjellegű kifizetéseire 1,7 milliárd forint felett költ évente.

Első fokon felmentette a bíróság a vesztegetés vádja alól Bige László milliárdos vállalkozót. A műtrágyagyártással és -kereskedelemmel foglalkozó cégvezető szerint ez egy koncepciós per, amelyben a vád nem életszerű, „viccnek is rossz”, és a bíróságon ez ki is derült. A vállalkozó ellen még folyamatban van egy hasonló büntetőügy, egy GVH-s rekordbírság miatt indult per, valamint egy katasztrófavédelmi eljárás.

Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.

A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.

A parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem érintette a fővárosi kerületekben a rezsimváltás. Ahogy húsz éve folyamatosan, most is ugyanaz a cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. Sorozatunk második része.

Kíváncsiak voltunk, hogy a tavalyi budapesti ellenzéki fordulat érintette-e az önkormányzati közbeszerzéseken korábban taroló cégeket. Oknyomozásunkból kiderült, hogy a parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem, azt politikai ciklusoktól függetlenül egy cégcsoport uralja a fővárosban.

smeretlen tettes ellen tesz feljelentést az Integritás Hatóság költségvetési csalás bűntette, közbeszerzési visszaélés és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt a hírhedtté lett nyírmártonfalvai ügyben és kapcsolódó pályázatok miatt. A hatóság összesen 1,61 milliárd forintnyi uniós pályázatot vizsgált az eset kapcsán, és súlyos szabálytalanságokat talált.