K-Monitor Adatbázis

A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.

„A magyarok hotelt építenek Karlócán” – ezzel a címmel jelent meg a Politika napilap írása, amelyből kiderül, hogy az épület 9000 négyzetméteren terül el, és spa-, valamint wellnessrészleggel is rendelkezik a négycsillagos szálloda, amelynek 90 szobája várja majd a vendégeket. A cikk szerint a hotelnek 2023-ig kell elkészülnie. Az építkezés a tervek szerint az idén júniusban kezdődik, a kivitelező a 2019-ben alapított Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., a beruházás értéke pedig 18 millió euró. A szálloda a Politika írása szerint kilencven embernek biztosít majd munkát.

Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős pénzeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és a segítségükkel hogyan növeli befolyását a magyar kormány. Két hete Szlovéniáról írtunk, most Szerbia következik, s rövidesen sorra kerül Románia.

Nem a fegyveres testületek tagjainak kiosztott év végi félmillió forintos extra juttatás az egyetlen nagy összegű kiadás, amiről az év végén döntött a kormány. Bár a rendőröknek, katonáknak juttatott összesen 50 milliárd forint nagyságát nem éri el a december 27-én megítélt támogatásuk, az egyházak és főként a határon túli futballklubok is igen jól jártak. 14 milliárd forintot terített szét a kormány közöttük egy a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozattal az alábbi módon: Római Katolikus Plébánia – Tusnádfürdő: 108,4 millió forint Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány: 60 millió forint Első Magyar Református Egyház: 170 millió forint Házsongárd Alapítvány: 45 millió forint SEPSI OSK S.A. (sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat): 2,1 milliárd forint Osijek FC Labdarúgó Akadémia (a Mészáros Lőrinc által megvásárolt eszéki futballklub akadémiája): 1 milliárd forint Futball Club Lendva 1903: 1,3 milliárd forint KFC Komarno (komáromi futballcsapat): 2,26 milliárd forint DAC Academy a.s. (dunaszerdahelyi fociakadémia): 600 millió forint „TSC” Labdarúgó Klub (Topolya): 2,51 milliárd 000 forint Futball Club Csíkszereda Egyesület: 2,785 milliárd forint Várda Sport Egyesület Kisvárda: 1,185 milliárd forint.

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány támogatja a Vajdasági Birkózó Akadémia létrehozását Magyarkanizsán. Ehhez 937 millió forintos támogatást nyújt, az idei büdzséből 197 millió, a 2020-asból pedig a maradék 740 milliót fizetnék majd ki. Az ügy pikantériája, hogy ezzel az épp csak a parlament elé került, még el nem fogadott költségvetéshez kell hozzányúlni - vagyis két nap után módosítják a jövő évi költségvetést, abban ugyanis ez a tétel nem szerepelt.

Miközben óriási támogatások mennek a határon túlra, Kárpátaljáról és Vajdaságból mégis exodus van - hangzott el az Eötvös Csoport havi vitáján, mely most a magyar nemzetpolitikáról szólt. Az Orbán-kormány úgy próbálja virtuálisan egyesíteni a nemzetet, hogy közben Erdélyben, a Vajdaságban is Fidesz-klientúrát épít. A határon túli magyarok egyre szorosabban kapcsolódnak Budapesthez, de közben helyben egyre inkább marginalizálódnak.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.