K-Monitor Adatbázis

Kétmilliárdra tervezték, végül nettó ötmilliárd forintért épülhet katolikus oktatási negyed a Tolna megyei Tamásiban. A 7800 fős kisvárosban az egyház 2015 óta fenntartója egy gimnáziumnak, majd óvodát is nyitott, és általános iskolai első osztályt is indított. Ennek ellenére már a létesítmény tervezését is az önkormányzat állta állami támogatásból, majd magát a beruházást is pályázati pénzből szeretnék megvalósítani.

Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására, egy szolnoki hotelre pedig négy milliárd közpénzt adtak. És fideszes önkormányzatok sora is jelentős összeghez jutott.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.

Már két nyomozást is elindítottak, több feljelentés pedig folyamatban van cikkünk nyomán az EU-s pénzek felhasználása ügyében.

A Tolna megyei, mintegy kilencezres lélekszámú Tamási önkormányzata már korábban is kereszttűzbe került az uniós pályázati pénzek felhasználása miatt: két büntető­­eljárás már folyamatban van. Most újabb kérdések merültek fel: számos dokumentum jutott el lapunkhoz több száz milliónyi uniós pénz nem rendeltetésszerű felhasználásáról, munkahelyet biztosító gerendaházról, amely megépülése óta a helyi tornatanár otthona, gazdaságfejlesztési céllal a helyi termelőknek felújított boltról súlyosan túlárazott tételekkel, de hallottunk egy Tamásiban sosem látott lánctalpas kotrógép beszerzéséről is. Odautaztunk, hogy személyesen is reagáljanak a település vezetői. Nem akaródzott nekik.

A 2015-ben lezárult, Komplex telep program Tamási szegregátumában, Kosbán és Újvárhegyen elnevezésű programra az önkormányzat 146 millió forintos TÁMOP-támogatást kapott. A pályázat elszámolása szerint a megvásárolt eszközökért sok esetben a valós értéknél jelentősen többet fizettek ki, például: 190 ezer forintért művirágokat vettek, négy műanyag szék és egy asztal 185 ezer forintba került, egy 1950 forintos pingpongkészletért 38 ezer forintot fizettek.

Költségvetési csalás gyanújával nyomoznak egy Tamásiban lebonyolított európai uniós projekt ügyében, amelynek célja a szegénységben élők helyzetének javítása volt – közölte Hegedűs Lórántné, a Jobbik országgyűlési képviselője.