language

Kulcsszavak:

támogatás highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [260]  Oldalak:   <<  <  15 16 17 18 19 20 21 22 23 24   >  >>

Szép csöndben megszületett a lex Felcsút

Újabb lehetőséget kapnak egyes sportszervezetek, például a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) arra, hogy eltitkolják, mely cégek utalják az államkassza helyett nekik társasági adójukat. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők többsége így értékelte a vonatkozó törvény legutóbbi módosítását. Bár a szavazást követően a röplabda látványsporttá emelése, és ezzel bevonása a taótámogatási rendszerbe „vitte el a show-t” (különösen, hogy az a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, akinek a felesége is a röplabdaszövetségben ül), nem ez volt az egyetlen fontos változás.

Bánki Erik a felesége kedvében járt

Úgy tűnik, szívén viseli a felesége karrierjét Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A múlt héten ugyanis az ő javaslatára vált látványcsapatsporttá és került a taopénzek által támogatott rendszerbe a röplabda, ami óriási elismerést váltott ki a sportág vezetésében, így Bánki Ágnesben is. A kormánypárti politikus felesége nem más, mint a Magyar Röplabdaszövetség strand- és szabadidősröplabda-bizottságának elnöke, aki a Nemzeti Sportnak nyilatkozva üdvözölte a férje által benyújtott törvénymódosítási javaslat elfogadását.

Követhetetlen támogatások

A jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint 2018-ban 908 milliárd forint adókedvezményt hagy az állam a lakosságnál, a cégeknél. A vállalkozások érintő tételek közül kimagaslik a 210 milliárd forint társasági adó (tao) leírásának lehetősége - írta a Policy Agenda, amelyik részletesen vizsgálta, hogy 2010 óta hogyan alakult ennek az adónemnek szerepe, főként a sportcélú támogatások között.

A BL-főtábláért 3,9 milliárd jár, a Felcsút több mint 23-at kapott

23,1 milliárd forintot kapott a felcsúti fociakadémiát működtető alapítvány 2012 óta. A sportközgazdász szerint ez kiemelkedő összeg, profi csapatok és nem fociakadémiák működnek ennyi pénzből. A Bajnokok Ligája főtáblájára jutásért például az idén 3,9 milliárd forintnyi euró jár az adott csapatnak – a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak ennél minden évben több jutott, miközben csapata a magyar másodosztályból most küzdötte magát vissza az NB I-be.

Nem tudhatjuk, mennyi adóforint ment Felcsútra

Néhány nappal azután, hogy a Magyar Nemzet megírta, 1,6 milliárdnyi taópénz hiányzik az éppen sportcsarnokot építő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kasszájából, hirtelen eltűntek az erre vonatkozó adatok a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) honlapjáról. A szervezet hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy adott időpontban mennyi adóforintot hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek.

Félvállról veszik a taoellenőrzéseket

Elképesztő választ adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Transparency International Magyarország (TI) taotámogatások (társaságiadó-felajánlások) elköltésének ellenőrzését firtató kérdéseire. A szaktárca az ügyek jelentős részében ledobja magáról a felelősséget, a TI által nevesített esetekről – amelyek közül többet szinte biztosan csak a kérdések beérkezése után vettek elő – pedig azt állítják: eleget tettek kötelezettségeiknek.

Zavar az éterben: nem megy a pénz Felcsútra

Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (taó). Pedig a szervezet – amelyet Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl – ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FUNA ennyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taópénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják).

Elkallódó taomilliárdok

Több mint egymilliárd forintnyi taotámogatást használtak fel jogosulatlanul a hazai labdarúgó-egyesületek a rendszer bevezetését követő első három évben, ám a szankciók elmaradtak. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a magyar vízilabdaklubok nagyjából minden tizedik, működésükre fordított adóforintot rosszul költik el, így vissza kellene fizetniük, de az ellenőrzési mechanizmus hiányosságai miatt erre szinte soha nem kerül sor. A szakszövetség ugyan közel 570 millió forintnyi jogosulatlan felhasználást állapított meg, a folyamat azonban ezen a ponton megakadt, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) finoman szólva sem kapkodja el az ügyek lezárását. Sokat elárul, hogy csak azt követően került pont többéves ügyek végére, hogy a szaktárcát a vízilabdával kapcsolatos adatokat eredetileg kikérő Transparency International és lapunk is megkereste kérdéseivel.
Találatok: [260]  Oldalak:   <<  <  15 16 17 18 19 20 21 22 23 24   >  >>