K-Monitor Adatbázis

Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.

A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát.

Kiemelt kulturális programsorozatot támogat a magyar kormány Törökországban.

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.

Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Az Átlátszó írta meg először, hogy Tiborcz István cégcsoportjához került a Városligeti fasorban lévő Spitz-villa. Az értékes ingatlant a miniszterelnök vejének vállalkozása és a török oligarcha Adnan Polat cége közösen birtokolta. Tiborczék azóta kiszálltak, az ingatlanra nem sokkal ezután 4,5 millió eurós (mai árfolyamon 1,5 milliárd forintos) zálogjogot jegyzett be egy holland bank.