K-Monitor Adatbázis

Az Öveges-program keretében elkészített munkafüzetek a tananyagfejlesztés önálló szellemi termékei voltak, vagy a közreműködő tanároktól ollózták össze a példákat? Ha mindegyik projekt önálló volt és külön készült a középiskoláknak, akkor miért volt nem egyszer döbbenetes a különböző fejlesztések közötti egyezés? Erről vitáztak a tanúk a Gyulai Járásbíróságon folyó büntetőperben.

Kedden a Gyulai Járásbíróságon folytatódott az Öveges-program visszaélései miatti per, amelyben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Tolna Megyei Főügyészség. A vádlottak egyike sem tett vallomást és egyikőjük sem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el.

A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) évek óta rengeteg közpénzt kap, azonban sem a hírekben, sem a szövetség honlapján nem szerepelt az általa rendezett 2022-es Európa-Bajnokság ára. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy közel bruttó 2 milliárd forint közpénzt adott az állam az eseményre. Az összeg nagy részét kommunikációra és rendezvényszervezésre tüntették fel, a nyertes cégek mögött pedig a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A 2013-as vb-re anno 330 millió forint közpénzzel is megelégedett az MBSZ, amit Németh Szilárd fideszes politikus vezet 2015 óta.

Újra első fokon kell tárgyalni azt az ügyet, amelyben korábban uniós és állami támogatások elcsalása miatt ítélték el Zádori Jánost, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármesterét tavaly nyáron. Az MTI szerint a Pécsi Ítélőtábla kedden helyezte hatályon kívül a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét, a bíróságot egyúttal új eljárásra utasította az ügyben.

Azt fogják vizsgálni, megérte-e a pénzét a mórahalmi makettpark, amelynek építtetőit költségvetési csalás kísérletével vádolja az ügyészség.

A hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. A három éves összeg 37%-a a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22%. A Fidesz a Facebook-pénzek 60%-ával elvitte a szavazatok 54%-át. Az ellenzék a pénz 33%-át költötte, és a szavazatok 34%-át kapta. Itt gyorsan jegyezzük meg, hogy ez aligha a Választás Nagy Megfejtése; sokkal inkább korreláció, mint kauzalitás.

A Budapest–Belgrád-vonal építése miatt a kormány álláspontja szerint a Soroksár–Kunszentmiklós–Tass-szakaszon további 240 parkolóra, valamint 300 kerékpártárolóra lesz szükség. A különböző fejlesztésekre összesen 2,63 milliárd forintot ad a kormány 2025-ig bezárólag. Vaskosabb összeg a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő ferencvárosi stadionra és környékére szánt pénz. A határozat szerint a Nemzeti Atlétikai Központ melletti szabadtéri atlétikai edzőpályákra, az azokhoz kapcsolódó sport- és egyéb létesítményekre 24,5 milliárd forintot különítenek el.

A választások előtt gyorsan lezavarta az Emmi az uniós pénzből lebonyolított notebook-projekt első körét, amelyben mintegy 120 ezer diák és tanár kapott kölcsön az államtól informatikai eszközöket. Hogy az oktatás színvonala ettől nőni fog-e, az erősen kérdéses.

Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre. Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél. Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.

A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.