K-Monitor Adatbázis

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

Hetek óta vizsgálják a tavaly novemberben átadott Puskás Aréna külső burkolatát, a szakemberek darabonként nézik át a fal betonelemeit. Az üzemeltető a 24.hu kérdésére elismerte, hogy számos komoly hibát találtak, azt viszont határozottan cáfolták, hogy egy mázsás elem lezuhanása miatt indult volna a felülvizsgálat.

Az Illés Akadémia fogja üzemeltetni a mellette épülő Nyugat-Dunántúli Labdarúgás Utánpótlás Nevelési Központot. Ez azt jelenti, hogy a magánkézben lévő futballakadémia fejlesztéséhez 6 milliárd forint közpénzzel járult hozzá a kormány.

A tavaly fél évet a másodosztályban töltő Felcsút hatvanszor annyi szponzori pénzt kapott, mint az élvonalban ötödik helyen záró Paks.

Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.

Ötven céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, részt vesz-e a tao-rendszerben, és ha igen, melyik sportklubnak, mennyi pénzt ad: egyetlen esetben sem kaptunk teljes körű választ. Miközben a kormány szerint a vállalkozások büszkén segítik a sportoló ifjúságot, a cégek többsége titkolózik. A MOL két éve még az MLSZ-szel közös sajtótájékoztatón jelentette be, mennyivel segíti a futballszövetséget, ma már adótitokra hivatkozva nem válaszol.

Mindezek ismeretében az sem mellékes, hogy a komplexumot építő konzorcium egyik tagja a Swietelsky Magyarország Kft., miközben a szombathelyi csapat névszponzora a testvérvállalat Swietelsky Vasúttechnika Kft., vagyis a séma akár megfelelhetne a szponzorációs pénzek állami megrendeléseken keresztül való visszafizetésére is. A konzorcium másik tagja a ZÁÉV Zrt., ők vitték el például a Puskás-stadion 200 milliárdos szerződését is a Magyar Építővel karöltve.

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

Csak tavaly 99 milliárd forint adót irányítottak cégek az államkassza helyett sportklubokhoz és sportszövetségekhez a társasági adókedvezményen (tao) keresztül. De hogy mely vállalkozások, az továbbra is titok. Több mint harminc céget kerestünk meg, ám alig 600 millió forint nyomára akadtunk. Azt fővárosi cégek osztották ki. A multinacionális vállalatok éppúgy hallgatnak, mint Mészáros Lőrinc.