K-Monitor Adatbázis

Pislogva nézte az ország az utóbbi hónapokban, hogyan játssza át a Magyar Nemzeti Bank a negyedik-ötödik legnagyobb magyar pénzintézetet, a korábbi bajor tulajdonosaitól jó drágán államosított MKB Bankot olyan befektetőknek, akiknek 90 százaléka nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság tudja, ki ő.

Spéder Zoltán hatalmát megtörték. A bankja és a sajtóbirodalma is veszélyben van, a befolyása már nem lehet ugyanakkora, mint az utóbbi években volt.

Spéder Zoltán, az FHB bankcsoport elnök-tulajdonosa és a CEMP médiacsoport irányítója a Fidesz és a teljes magyar állam erőteljes támogatásával szőtt és valósított meg nagyratörő terveket a magyar pénzügyi rendszer és a közműszektor jelentős részének bekebelezéséről.

A világ legnagyobb szemfényvesztéseinek toplistájába esélyes a Fidesz-kormány multiellenes retorikája. Számításaink szerint a célzottan jóárasítottnak tűnő növekedési adóhitelnek, plusz az előzetes adójóváírásnak, és persze saját (naná hogy Big Four) könyvvizsgálói kreativitásának köszönhetően akár 1,3 százalékra is lefaragható az amerikai multi General Electric magyar leányának társasági adókulcsa. Ráadásul négyezer milliárd forintos, javarészt Svájcból importált adóalap után adózhat így Magyarországon az amerikai multi.

Az Energiaklub továbbra is fenntartja azt az álláspontját, miszerint a Paks 2 beruházás csak állami támogatással fenntartható. Erről szóló véleményüket elküldték az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságára, amely nyilvános konzultáció keretében várta a véleményeket a beruházásról.

A Greenpeace Magyarország szerint a Paks 2 beruházása csak állami támogatással tudna megépülni, a projekt több ponton is uniós jogot sért, és megvalósulás esetén korlátozná a szabad versenyt mind a magyar, mind az uniós villamosenergia-piacon. A szervezet azután jelentette ki ezt hétfőn, hogy benyújtotta a paksi beruházással kapcsolatos hivatalos véleményét az Európai Bizottság (EB) versenypolitikai főigazgatóságának.

Pontról pontra megcáfolták brüsszeli forrásaink a Paks II beruházás finanszírozásáról szóló miniszterelnökségi közleményt. Lázár János keddi brüsszeli tárgyalásain az egyik fő téma az atomerőmű-beruházás állami támogatását érintő uniós vizsgálat volt. A magyar miniszter nem tájékoztatta a sajtót brüsszeli tárgyalásairól.

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a magyar kormánynak a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt levelet. A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg.

Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.

A projekt miatt öt napon belül két uniós vizsgálat indult, de lehet még egy harmadik is. Az állami támogatást még ki lehet magyarázni, de azon, hogy nem írt ki tendert a folyamat elején a kormányzat, könnyedén megcsúszhat a beruházás.