K-Monitor Adatbázis

A miniszterelnök kabinetfőnökének hatalma és hatásköre tovább nő.

Hivatalos vesztegetés elfogadása és államtitoksértés bűntettének elkövetése Galambos Lajos 4, Jakubinyi Róbert pedig 3 év letoltendőt, mg az ügy harmadrendű vádlottja 2 év hat hónap letöltendőt kapott. Az ítélet jogerős. A Fővárosi ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt ugyanis ma hirdettek ítéletet Galambos Lajos ügyében. Galambos – nem a zenész – a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt. A vád szerint korrupciós bűncselekményt követtek el. Az indoklást zárt ajtók mögött tartotta a bíróság, s a per szinte minden egyes eleme államtitok.

Szinte minden részlete titkos annak a védelmi-biztonsági reformnak, aminek a koordinálását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került.

Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert.

Lényegében célt ért az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamás terve, hiszen Gyurcsány Ferenc legfőbb bizalmasának ajtajáig sikerült eljutnia 2008 nyarán. Szilvásy György titokminiszter ugyanis ekkor utasította a polgári elhárítás vezetőjét, Laborc Sándort, hogy a titkosszolgálat üljön le tárgyalni a maffia hírhedt alakjával. Túl azon, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el, hogy a Fideszt keverik gyanúba az egész országot megrázó, 1998-ban történt politikai robbantások megrendelését illetően.

Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) idén márciusban vizsgálatot indított, mert a Pegasus-ügyben kiszivárgott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik munkatársának telefonszáma. A NAIH négy hónap elteltével megállapította, hogy a személyes adatok nem sérültek – írja Facebook-oldalán Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa, aki Pethő Andrással együtt tárta fel az újságírók, ügyvédek, civilek, politikusok telefonjait megfigyelő kémszoftver hazai alkalmazásának részleteit. A cikkek a Telexen is megjelentek.

Az izraeli kémszoftvert újságírók és ellenzéki politikusok ellen is használhatták. Az ügyészség a nyomozást megszüntette.

Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.

Közbeszerzési kérdések miatt javasolt még múlt héten a választás hetére egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést a bizottság négy fideszes tagja, csakhogy halaszthatatlan kampányfeladatokra hivatkozva lemondták az ülést kedden, miután Stummer János jelezte nekik: a Direkt36 magyar külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadámadásról szóló cikkét követően várják az ülést, és meghívnák arra a kibervédelmi intézet vezetőségét is, hogy számoljanak be a történtekről.