K-Monitor Adatbázis

Tocsik Márta ellen a Legfőbb Ügyészség 1996-ban indított polgári pert csalás gyanújával, majd az ügyben egy évvel később büntetőeljárási folyamat is megkezdődött. A jogásznő az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján mintegy 804 millió forintos sikerdíjban részesült az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos követelések ügyében folytatott közvetítői tevékenységéért – a vádirat szerint azonban a pénzért érdemi munkát valójában nem végzett.

A csaknem 12 évig húzódó eljárás során több egymással ellentmondó ítélet is született (lásd a kronológ iát), mígnem 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság meghozta a jogerős határozatot. Eszerint Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíjból 80,7 millió forint jogosan illet meg, 578 millió forintot és annak kamatait azonban vissza kell fizetnie az ÁPV Rt.-nek. E döntéssel azonban az ügy még nem zárult le, Tocsik és az ÁPV Rt. közötti jogvita ugyan is még folyamatban van.

A botrány, túl azon, hogy a rendszerváltás után egyike volt az első nagyobb leleplezett korrupciós bűncselekményeknek, politikai körökben is vihart kavart, az eset kivizsgálásáért parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítottak.

Tocsik Márta a rendőrségen tett első (később visszavont) vallomásában azt állította, hogy Boldvai László, az MSZP akkori pénztárnoka és Budai György, SZDSZ-közeli vállalkozó azzal zsarolta, hogy csak akkor végezheti tovább közvetítői tevékenységét, ha a pénz egy részét az általuk megnevezett Arany Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek utalja át. A két férfit befolyással üzérkedés vétségével előbb 10 hónapos letöltendő fogházbüntetésre ítélték, később azonban jogerősen felmentették.

Az ügy következtében Horn Gyula miniszterelnök megvált Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli minisztertől, majd büntetőeljárás megindítását követően az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjait is menesztették.

Az ügyészség először 2005-ben indított vizsgálatot különböző alapítványok és egyesületek ellen számviteli fegyelem megsértése miatt, 2007-ben pedig már Zuschlag János szocialista parlamenti képviselő, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma elnökhelyettese és 15 társa ellen folyt a nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt.

A vád szerint Zuschlag János vezetésével társai, Lados István, Katus Ferenc, Őri András, Krausz Csaba, Marsovszky Balázs, Kullai Tamás és Prácser László, tényleges tevékenységet nem folytató egyesületeken keresztül olyan állami támogatásokban részesültek, melyekn ek az elszámolásait rendszerint meghamis ították. A 2000-től 2006-ig elkövetett bűncselekményekkel okozott 75 millió forintos kár nagy részét a vádlottak a nyomozati szakban megtérítették.  Az üggyel kilenc fiktív civilszervezetet és mintegy 72 pályázatot hoztak összefüggésbe, az ügyészség tizenhat fő ellen emelt vádat. A vádhatóság szerint az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított, bár a vádlottak anyagi haszonszerzését nem sikerült bizonyítani, mert a haszon egyéb szervezetekhez jutott.

A per 2008 ősze óta zajlik, és várhatóan 2010. március 31-én születik elsőfokú ítélet. Az eljárás során több mint kétszáz tanút idéztek meg, többek között Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt, Arató Gergelyt, az MSZP országgyűlési képviselőjét, a Oktatási és Kulturális Minisztérium volt államtitkárát is. Az ügyben kihallgatták Baráth Etelét és Csiha Juditot is. Az MSZP-s országgyűlési képviselők saját kampányukra kaptak 500-500 ezer forintot, amit a Táncsics Alapítványon keresztül szintén fiktív civil szervezeteken keresztül kaptak meg. Szintén kihallgatták Baja Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi államtitkárát, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának korábbi elnökét, valamint Deutsch Tamást, a FIDESZ képviselőjét, korábbi sportminisztert.

Az ügyben vádolt személyek:

- Zuschlag János (elsőrendű vádlott) - Különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette, mint felbujtó.

- Lados Istvánt (másodrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Feltáró vallomásával az ügy felderítését segítette - a törvényi minimumban megállapított börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróság úgy, hogy abba számítsa be a vádlott előzetes fogva tartásban és házi őrizetben letöltött idejét.

- Katus Ferenc (harmadrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Az ügyészség szerint több fantomegyesületet is ő vezetett és ő vette fel pályázaton nyert pénzek egy részét.

- Őri András (negyedrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Több, a vádiratban szereplő alapítvány és egyesület pályázatának összeállításában részt vállalt valamint a beszámolók megírásában is.

- Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Az Ifjú Szocialisták budapesti szervezetének volt elnöke, több gyanúba keveredett civil szervezet elnöke.

- Marsovszky Balázs (hatodrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke, több gyanúba keveredett civil szervezet vezetője.

- Kullai Tamás (hetedrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Atlasz Egyesület és az Y-Generáció Egyesület elnöke, mely egyesületek érintettek a gyanús pályázatokban.

- Vámosi Zsolt (nyolcadrendű vádlott) - Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány elnöke, mely szintén érintett a gyanús pályázatokban.

- Prácser László (kilencedrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes, valamint magánokirat hamisítás, mint tettes. Prácser korábban az MDF ifjúsági szervezetének vezetője volt, emellett a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) tanácsának tagja. A vád szerint pozíciója révén segített Zuschlagéknak pályázati pénzekhez jutni.

- Szente Zsolt (tizedrendű vádlott) - Kiskunhalasi ügyvéd eredetileg az egyik vádlott, Őri András védője volt, de bűnpártolás, magánokirat-hamisítás és hamis tanúzásra felbujtás miatt került az ügybe. Szente Zsolt készítette azoknak a Győrfi és Kubatov által vezetett cégeknek a szerződéseit, amelyeknek a nevében számlákat állítottak ki a pályázaton kapott pénzek dokumentálásához.

- Győrfi Ludovic (tizenegyedrendű vádlott) - Bűnpártolás vétsége. Segített Ladis Istvánnak, hogy a hatságok elől elbújjon.

- Kubatov Iván (tizenkettedrendű vádlott)  Bűnpártolás bűntette, valamint a magánokirat-hamisítás vétsége. Fiktív számlák gyártásával Zuschlag és társai tevékenységét.

- Horváth Tibor (tizenharmadrendű vádlott) – Az érintett egyesületek könyvelését tartalmazó iratok kocsijával együtt elégtek. Horváth tagadja, hogy saját maga gyújtotta volna fel az autót.

- Földes Gábor Miklós (tizennegyedrendű vádlott) – Saját vallomása szerint fiktív számlákat állított ki Szilágyi Gabriella kérésére, melyekért nem kapott pénzt.

- Kemecsei Árpád (tizenötödrendű vádlott)- Baráth Etele és Csiha Judit MSZP-s országgyűlési képviselők kampányát irányította, akik kampányukra a Táncsics Alapítványon keresztül fél millió forintos támogatást kaptak. Az elnyert pénzt nem az eredeti célnak megfelelően használta fel, de a kárt megtérítette.

- Szilágyi Gabriella Andrea (tizenhatodrendű vádlott) - Bűnpártolás vétsége. Földes vallomása szerint fiktív számlák kiállítását kérte kampánytámogatás céljára.

Kárösszeg: 75 000 000 Ft (forrás: Index)