K-Monitor Adatbázis

Egy hatalmas alapítványba pakolná a kormány az MTA intézeteit, ám gyanús, hogy ezzel csupán az akadémiai vagyonra akarják rátenni a kezüket.

Felmerül a költségvetési csalás gyanúja is.

Január elsején hivatalosan felállt a Magyarságkutató Intézet, az új, Emmi alá tartozó intézmény, amit Kásler Miklós miniszter leginkább az őstörténet megújításával összefüggésben szorgalmazott. Kásler a finnugor rokonsággal szemben az „alternatív” nézetek pártolója, a nevében korábbi időszakokat idéző „magyarságkutatás” a szívügye. A rapid pályázatban kiválasztott vezető már megvan, a kutatóknak azonban teljesen ismeretlen.

A kormány novemberben bólintott rá a magyar őstörténet-kutatás legújabb tudományos központjának tervére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmény létrehozását azzal indokolták, hogy a területet „modern interdiszciplináris módszerekkel” tárják majd fel.

A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére.

Érdekes ügyben hozott döntést a Kúria öttagú tanácsa. Az állam (kormány) ugyanis szeretné kiüríteni a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületét – ami régen épp a Kúriáé volt – hogy az vissszanyerhesse eredeti funkcióját, és ismét ott működhessen a legmagasabb bírói fórum. A Néprajzi Múzeum jövője megoldott a Városligetben felhúzandó új épülettel. Csakhogy a régi épület egy részét használja a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI, az állampárt Párttörténeti Intézetének jogutódja) is, akiktől a kormány közös megegyezés helyett úgy szabadulna, hogy bírósággal rakatná ki őket.

Már 272 milliárd forintnál tartanak.

A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.

Júniusban leváltották a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) éléről Pálinkás Józsefet, aki három éven át vezette az intézményt. Pálinkás régi motoros mind a tudományos életben, mind a jobboldali értelmiség berkeiben, 2001–2002-ben az első Orbán-kormány oktatási minisztere, 2008 és 2014 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Vagyis elvileg egyesíti magában mindazt, ami miatt valaki kézenfekvő választás lehet a kutatás-fejlesztés irányítására egy Fidesz kormányozta országban – a választások után mégis mennie kellett.

Hiába döntöttek a támogatandó tudományos projektek listájáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban, nem hirdethetnek eredményt a többhónapos, szakértői értékeleseken alapuló pályázati szakasz után, mert Palkovics László arról tájékoztatta az érintetteket: az ő igenje nélkül nem köthetnek megállapodásokat. Majd 11 milliárd forintnyi kutatási pénz kiosztását stoppolják, noha a folyamatot a hivatal vezetőjeként még Pálinkás József egykori fideszes oktatási miniszter, korábbi MTA-elnök felügyelte. A tárca szerint rutineljárásról van szó.