Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.
A magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítése után az ukrán határ menti falvakban nőtt a leginkább a népesség egész Magyarországon.
Egyetlen kormányhivatalban dolgozót sem vontak eddig felelősségre Szabolcs megyében a hamis címre szóló ukránoknak kiadott lakcímkártyák miatt. Az elmúlt években csupán két polgármester és egy önkormányzati ügyintéző ellen emeltek vádat. A megyei főügyészség szerint a tornyospálcai házba bejelentett 340 fantomlakos esete nem egyedi a környéken.
Hiába kérdezték a belügyminisztert, nem felelt - államtitkára pedig háromszor hárította a kérdést. Visszapattant Pintérről a fiktív lakcímmel szavazó ukránokról szóló felvetés is.
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.
