K-Monitor Adatbázis

Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása. A titkosítás ráadásul uniós jogszabályokat is sérthet. Civil szervezetek ezért arra kérik a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal.

Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amellyel 30 évre titkosíthatják a paksi bővítés dokumentumait. A javaslatról véglegesen a parlament dönt.

A korrupció szerves része a magyar üzleti gyakorlatnak a magyarországi közepes és nagy vállalatok vezetői szerint – derült ki az EY könyvvizsgáló cégnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen végzett felméréséből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten.

Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai.

Nem a főpolgármester tett feljelentést, hanem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, és nem átadási jegyzőkönyvről, hanem a BKK “teljes informatikai adatvagyonának” elviteléről van szó a BKK előző vezérigazgatója, Vitézy Dávid ellen tett feljelentésben – közölte a cég.

Nem a főpolgármester jelentette fel Vitézyt, hanem a BKK vezérigazgatója az Igazgatóság döntése alapján. Amiről szó van, az a BKK teljes informatikai adatvagyonának elvitele. Vitézy a korábbi beállításával a tényeket bagatellizálta és durván meghamísította - írja sajtóközleményében a BKK.

A BKK üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentették a korábbi vezérigazgatót, Vitézy Dávidot.

Az atlatszo.hu az oknyomozó újságírás és a tényfeltárás mellett évek óta a tárgyalótermekben is küzd a közérdekű adatok nyilvánosságáért és az állam átláthatóságáért. Most sem volt ez másképp. Év végi összefoglalónkban szelektív visszatekintőnket olvashatjátok – szaftos ügyes jogászkodással fűszerezve.