K-Monitor Adatbázis

Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.

Délelőtt 10-kor kezdődött a közmeghallgatás, de még nem látszik a vége.

Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.

A nemzetbiztonsági bizottság csütörtök délelőtti zárt ülésén ismét napirendre került az ellenzék kampányfinanszírozási ügye. Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma több mint 1,8 milliárd forintot kapott egy amerikai szervezettől a választási kampányban. A titkosszolgálatok azt vizsgálják, hogy honnan van a pénz, és nemzetbiztonságilag kockázatot jelent-e az országnak.

A rendelkezésre álló adatok szerint semmit olyat nem követett el a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít.

Azzal, hogy a magyar kormány visszaélt a személyes adatokkal a 2022-es országos választási kampány során, aláássa a magánélet védelmét, és tovább billennek az amúgy is egyenlőtlen versenyfeltételek a Fidesz javára.

A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.

A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.

A K-Monitor közérdekű adatigénylésére a Rogán Antal-féle kabinetiroda közzétette 2022-es szerződéseit, amelyekből kiderül, sokba került az országnak a választást megelőző propaganda. Az adatok szerint 2022 áprilisáig, vagyis az országgyűlési választások előtt 19,6 milliárdot költöttek „kék hirdetéses” és népszavazási hirdetésekre.