K-Monitor Adatbázis

Az MBVK-nál minden változatlan. A hazai végrehajtó szakma irányítását nem könnyű egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni, de a korábbi korrupt rendszert kritizáló végrehajtók azért azon nagyon ki vannak akadva, hogy az eddigi vezetők továbbra is hatalommal bírnak, ellenőrzéseket folytatnak, pályázatokat írnak ki.

Völner Pál volt államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott vezetője is közbenjárt tavaly annak érdekben, hogy az egyik oktatási intézménynek ne kelljen kifizetnie a rá kirótt 90 millió forintos büntetést, valamint hogy rendben legyenek az iskola engedélyei is. Az ügyet Schadl György egyik barátja karolta fel, aki a segítségért legalább 150 millió forintot várt az iskolától, a pénzt pedig a tervek szerint elosztották volna egymás között. A megalapozott gyanú szerint egyelőre csak 50 millió forint átvétele bizonyítható, de az rtl.hu által megismert nyomozati dokumentumok szerint Völner Pál az ügyben több alkalommal is egyeztetett az illetékes tárcák – az Emberi Erőforrások Minisztériumának, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium – beosztottjaival.

Olyan sok minden derült már ki az előzetes letartóztatásban lévő Schadl Györgyről az 1 700 oldalas nyomozati iratok alapján: a gyanú szerint a minisztérium bejáratánál fizetett le államtitkárt, sok százmilliós sápot húzott le végrehajtókról, intézett egyetemi vizsgákat, bírót akart kirúgatni, kék villogóval királykodott a buszsávban. Meglep-e bárkit, hogy nem szabályosan építkezett Siófokon, a probléma megoldását pedig félmillió forintos korrupcióban látta?

A második Orbán-kormány hadjáratot indított a végrehajtók ellen, majd 2015-ben felállított egy új rendszert, ami tíz- vagy százmilliós éves profithoz segíti hozzá őket. Jeney Orsolya a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert helyettese volt, dolgozott a végrehajtási törvényen is. Aztán közvetlenül kormányzati pozícióból átült egy végrehajtói irodába, sőt a Kar egyik vezetője lett. Székhelye történetesen Schadl György irodaházában van. Az azóta letartóztatott elnökkel folytatott beszélgetéseit rögzítették, de Jeney a 444-nek azt mondta: nem emlékszik azokra.

Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben. Ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál: nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen.

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

Völner Pál és Schadl György szinte teljes nyíltsággal telefonáltak bizniszeikről, mintha egyáltalán nem féltek volna a lebukástól. Annyira sérthetetlennek érezték magukat, hogy Schadl a minisztérium bejáratánál adott át Völnernek hárommillió forintot. Máskor az irodájába vitte egy üveg ital kíséretében. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket.

"Egy, a birtokomba került hangfelvételen a Végrehajtói Kar munkatársai arról beszélnek, hogy Potápi Árpád fideszes képviselő, nemzetpolitikáért felelős államtitkár is legalább egy esetben befolyásolta a végrehajtói helyekre kiírt pályázatok eredményét" – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő.

A hazai végrehajtói rendszert 2015-ben alakította át a kormány. A végrehajtók emlékei szerint a kinevezések, a helyettesítések, a szükséges képzettség megszerzése, a végrehajtókkal kapcsolatos tévés és brosúrás ismeretterjesztés, továbbá az informatika körül már szinte az új rendszer hajnalán furcsaságok jelentkeztek.

Meghatározó botrányok és átrendeződések a kampány előtt. A Völner-ügy az ellenzék gyengeségét, a Városháza el nem adása körüli történet pedig a fideszes politikai- és propagandagépezet erejét mutatta meg. A Telex Magyarázó legújabb részében mutatunk négy kulcsügyet 2021-ből, amelyek meghatározóak lehetnek a következő hónapok kampányában is. Videó.