K-Monitor Adatbázis

Bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége miatt K. Tamást, a Projektfelügyeleti Kft. egykori operatív igazgatóját és K. Árpád büntetett előéletű vállalkozót. Részben maguk szervezték, részben rálátásuk volt arra, hogy két dél-békési önkormányzat meghívásos pályázatait minden elemében előre lezsírozták.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy akkreditált közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal két uniós forrásból finanszírozott vidéki projektet és két budapesti felhívást mutatunk be. Októberi szúrópróbánk.

Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.

Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az ügyben az ellenzéki polgármester feljelentést tett, majd 2022-ben nyomozás indult. A rendőrség a feljelentésben kért kilenc tanú helyett mindössze egyet hallgatott ki, majd bizonyítottság hiányára hivatkozva a nyomozást megszüntette. Az ügyészség napokban meghozott határozata azonban fordulatot hozott a mutyigyanús ügyben. A megszüntető döntést hatályon kívül helyezték, és a nyomozás teljes körű lefolytatására utasították a vármegyei rendőröket.

A NER-jachtok előző generációját birtokló offshore cégbe bevásárló Rencsár Kálmánnal lehet összekötni három olyan társaságot, amelyeket kartellezés miatt meszelt el nemrég a Gazdasági Versenyhivatal. A hivatal az országos méretű és évekig tartó összejátszásban részt vevő cégekre összesen közel 300 millió forint bírságot szabott ki, a legtöbbet a Rencsár-féle érdekeltségekre.

„Pont került egy régóta húzódó kartellügy végére. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a hazai piacot 2012 és 2014 között. A nemzeti versenyhatóság mintegy 300 milliós bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország teljes területét lefedő sorozatos összejátszások miatt, egyes felelősöknek pedig büntetőjogi következményekkel is szembe kellett nézniük” - olvasható a GVH közleményében.

A Gazdasági Versenyhivatal szerint nem voltak konkrét bizonyítékok a cikkünkben, ezért nem valószínűsíthető, hogy a kiírók vagy a Mészáros M1 Kft. jogsértést követett volna el azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket egy szakértő segítségével elemeztünk. Ezért úgy döntöttek, nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. Ugyanerre a sorsra jutott nemrég az Integritás Hatóság egy másik beadványa is, amit a rendőrség és a bíróság utasított el hasonló okokra hivatkozva. Így vélhetően már senki sem fogja érdemben vizsgálni az általunk feltárt korrupciógyanús eseteket.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal egy állami bank, egy budapesti kerület és egy önkormányzati cég akadt fenn a rostán. Szeptemberi szúrópróbánk.

Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.

Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett.