language

Személyek:

Völner Pál highlight_off

Akták:

Völner-Schadl ügy highlight_off

Völner Pál

Völner Pál (1962 – ) jogász végzettségű magyar politikus. Korábban az APEH-nál, 1988-90-ig pedig az Eternit Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetnek pedig 2015-től elnöke. 2010 májusában lett országgyűlési képviselő, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. 2015 októberétől lemondásáig (2021) az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára volt.

Völner Pál neve felmerült a Pegasus-ügy kapcsán is, amikor Varga Judit azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a megfigyelések engedélyezését Völner írta alá. Azonban a nagyobb médiafigyelmet a Völner-Schadl ügyként ismert korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyó eljárás kapta. Az ügy alapja, hogy Völner Pál és Schadl György egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki, és Völner legalább 83 millió forintnak megfelelő készpénzt vett át 2018 és 2021 között Schadltől. A vád szerint ezért cserébe Völner azokat nevezte ki önálló bírósági végrehajtónak, akikkel előzetesen megállapodott Schadl György. Ebben az időszakban ugyan Vízkelety Mariann írta alá a kinevezéseket, a tanúvallomások azonban egyértelműen arra utalnak, hogy Völner nagyobb befolyással rendelkezett a kinevezéseket illetően.

A Legfőbb Ügyészség 2021 decemberében hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, nem sokkal utána lemondott hivatali tisztségéről. Az ügyben másodrendű vádlott, és szabadlábon védekezhet.

A nyilvánosságra került 1734 oldalas nyomozati anyag alapján felmerült továbbá az is, hogy Völner kihasználta Schadl egyetemi kapcsolatait, és a lehallgatási jegyzőkönyv szerint többször is kérte, hogy járjon közben rokonának vizsgája kapcsán  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

Völner-Schadl ügy

Völner-Schadl ügy

Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét 2021 novemberében vették őrizetbe és helyezték előzetes letartóztatásba korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2022 októberében emelt vádat Schadl és további 21 vádlott – köztük Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkára (2015-2021) ellen. A vagyon elleni bűncselekmény és pénzmosás ügyében folyó eljárás lényege, hogy Völner és Schadl egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki 2018 májusát megelőzően, és a MBVK elnöke 2021 júliusáig 2-5 millió forintnak megfelelő összegekben fizetett ki összesen 83 millió forintnyi készpénzt az államtitkárnak.

A vádiratban jelölt időszakban Varga Judit tárcájánál Völner Pál mellett Vízkelety Mariann volt az Igazságügyi Minisztérium másik államtitkára, akinek a közvetlen feladatkörébe tartozott az önálló bírósági végrehajtók kinevezése. Azonban Völner ekkor miniszterhelyettesként is dolgozott, ami azt jelenti, hogy több hatalommal rendelkezhetett, mint Vízkelety, továbbá a tanúvallomások szerint is Völner Pál hozta meg a végső döntést a kinevezésekről. A végrehajtói kar elnöke a kinevezésekért cserébe Völner Pálnak 2-5 millió forintos tételeket fizetett ki készpénzben, míg az önálló bírósági végrehajtóktól összesen nagyjából 924 millió forint részesedést szedett be a kinevezésükért való közbenjárásért Schadl. 

A nyomozati anyagok részletesen foglalkoztak Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádamnak az érintettségével, akinek feltehetően Schadl intézte el, hogy a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) anélkül tegyen jogi szakvizsgát, hogy a vizsgát teljesítette volna. Ellenük az ügyészség nem emelt vádat.

A K-Monitor hálózatábrája az ügy szereplőiről.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [193]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>

Schadl György most újra megpróbálja elmagyarázni, hogy nem bűnös, Völner Pált beidézték, de nem ment el

Kedd reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a Völner-Schadl ügy tényleges bírósági tárgyalása, a bizonyítási eljárás, miután két hete a Fővárosi Törvényszéken lezárult az előkészítő eljárás, ahol, mint megírtuk egy kivételével az összes végrehajtó és a Schadl-ügy néhány mellékszereplője is elismerte a bűnösségét és elfogadta az ügyészség által ajánlott felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot.

Több nyomozást is folytatnak a Schadl-ügyhöz kapcsolódóan, de még a tanúkihallgatásig sem jutottak el ezekben

A rendőrség két olyan ügyben is nyomozást folytat, amely kapcsolódik a Schadl-Völner-féle korrupciós botrányhoz, ám egyelőre egyik esetben sem hallgattak ki senkit, még tanúként sem – tudta meg az rtl.hu. Az egyik eljárás azért indult, mert a végrehajtói kar gyanús szerződéseket kötött, a másik pedig azért, mert sokan erős hátszéllel mehettek át jogi vizsgákon. Közben újabb 15 helyre írtak ki végrehajtói pályázatokat, a munka ugyanis nem állt meg: a kilakoltatási moratórium november 15-i kezdete óta több mint háromezer-ötszáz ingatlant árvereztek el 31 milliárd forint értékben.

Rogán Antal megszólalt a „Tóni-gate”-ről: „Nem ismerem Schadl urat”

Rogán Antal miniszter szerint neki nem az ártatlanságát kell bizonyítani, hanem az őt vádlóknak kell bizonyítania a bűnösségét, és ez nem sikerült, mivel az ügyészség nem talált kapcsolatot közte és Schadl György között, akit állítása szerint nem ismer. A „Tóni-gate" a miniszter szerint lezárt ügy.

„Az emberi gyarlóság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz”

Csaknem másfél év telt el azóta, hogy a rendőrség letartóztatta Schadl Györgyöt, majd pár héttel később Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról. Míg a Magyar Orvosi Kamara egyes jogköreit és az orvosok kötelező tagságát két nap alatt eltörölték, az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György a mai napig a végrehajtói kar elnöke lehet. Sőt, a kormány Gulyás Gergely állítása szerint még csak nem is foglalkozott az elmúlt hónapokban a végrehajtói rendszer finomhangolásával; nem látnak rendszerhibát, és Varga Judit felelőssége sem merült fel a helyettese korrupciós ügyében. Orbán Viktor pár hete azt mondta, szívesen fogadnak javaslatokat a végrehajtói rendszer átalakítására, a kormánypárti képviselők azonban tárgyalni sem hajlandóak az ellenzék indítványait.

Schadl-ügy: lehallgatták Czine Ágnes alkotmánybíró végrehajtóként dolgozó lányát és fiát is

Czine Ágnes a letartóztatása előtt két hónappal találkozott a végrehajtói kar vezetőjével. Az alkotmánybíró lánya és fia végrehajtóként dolgozik, az ügyészség szerint bizalmas kapcsolat fűzi őket Schadl Györgyhöz.

1700 oldalnyi nyomozati anyagból 72 oldalas vádirat

Elutasította az ügyészség a momentumos Stummer János feljelentését, amit azért tett, hogy vizsgálják ki, milyen szerepe volt a Völner-Schadl-ügyben Rogán Antal kabinetfőnökének. A nyomozati anyagokban az szerepelt egy naplóbejegyzésben, hogy a negyedrendű vádlott Nagy Ádámnak, a miniszter kabinetfőnökének vitt el egy autót. Nagy Ádám neve a nyomozati anyagokban többször is szerepel, ám a vádiratból ez a szál teljesen kimaradt.

„Ha kutyaként kezeljük a nőt, évi 150-et fog fizetni!” – így zajlott Schadl és Gazdi legnagyobb átverése

2021. áprilisi idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, és R. Róbert, Schadl barátja és esküvői tanúja, akire következetesen Gazdiként hivatkozik. A téma egy iskolákat működtető alapítvány, és a mögötte álló cég, a telefonbeszélgetés körülbelül így zajlott: Gazdi: Véleményed szerint mennyi pénz van benne? Olyan buta emberek csinálják, Gyuri, én nem bántok meg senkit. Schadl: Nekünk ha van belőle egy évi százötven, én annak nagyon örülnék. Gazdi: Ha kutyaként kezeljük a nőt? És beállítjuk a sorba? Schadl: Igen. Gazdi: Hát évi százötven az úgy megjön, hogy soha nem mész oda. Csak fenyegető sms-t írsz.

„Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem” – így használta Schadl a végrehajtói fegyelmi ügyeket

Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.

Nem menesztik az ügyészt, aki Schadl Gy. és Völner P. segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát

Nem mozdítják el a hivatalából Bodnár Bencét, azt az ügyészt, aki a Schad-Völner-ügy nyomozati anyagának a tanúsága szerint korábban felsőbb hatalmak segítségével tehetett végrehajtói szakvizsgát. Bodnár Bence a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkáraként dolgozott. Nemrég a Telex nyomán írtuk meg, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is telefonált a korrupcióval vádolt Schadl-Völner párosnak, hogy soron kívül végrehajtói szakvizsgát tehessen. Polt Péter 2022 decemberében nevezte ki ügyésznek, Sorsáról a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes tett egy kérdést, azt firtatva, „meddig lehet ügyész Pintér Sándor volt titkárságvezetője, aki Völner Pál és Schadl György közbenjárásával soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát 2021 októberében”, amire Polt Pétertől a következő válasz érkezett.

Az évtized korrupciós perének háttere, előtérben a vádlottakkal

Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki.
Találatok: [193]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>