K-Monitor Adatbázis

Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésre. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.

További építési munkálatokkal folytatódik a Liget-projekt: ezúttal a városligeti Promenád két szakaszának kialakítására kerül sor. A Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok előtti sétány kivitelezéséért a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. (WHB) felel közel 2 milliárd forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő április 30-i számából

A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft. azóta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel, ehhez jön most az 54 milliárdos végső rekonstrukciós költség, plusz 1,2 milliárd a műszaki ellenőri feladatokra, amiket a Céh Zrt. végez.

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.

Nettó 4,9 milliárd forintos ajánlattal a győri West Hungária Bau (WHB) Építőipari Kft. és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójára kiírt közbeszerzést az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint.

A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte a WHB-val konzorciumban a Piliscsabán épülő, Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár építéséhez kapcsolódó tendert. Már a tervezés is a Mészáros családnak hozott hasznot: 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban vállalta el a munkát a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. egy másik céggel közösen.

Az Andrássy úton található szálloda üzemeltetője ugyanis az Alice Hotel Kft. lett.

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.