Az Egyesült Királyságban a bejelentést és a bejelentők védelmét egyaránt, az 1998-ban életbe lépett, Public Interest Disclosure Act (PIDA) szabályozza. Ezt megelőzően a The Employment Rights Act (1996) nyújtott bizonyos védelmet azon alkalmazottak számára, akik bejelentést tettek az általuk tapasztalt egészségügyi és biztonsági veszélyt jelentő problémákról. A törvény azonban közel sem bizonyult elégségesnek.
A PIDA-t az Egyesült Királyságban történt katasztrófák sorozata - a claphami vonatszerencsétlenség , az MS Herald of Free Enterprise kompszerencsétlenség és a BCCI összeomlása - után vezették be. Az utólagos vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy az adott társaság dolgozói minden esetben tisztában voltak a veszélyekkel, de nem mertek, vagy nem tudtak aggályaiknak hangot adni. Ez a felismerés már önmagában is a szabályozás bevezetését sürgette, de egyéb tényezők is emellett szóltak:
A korrupció és más törvénytelenségek felderítését a szigorú titoktartási kötelezettség is akadályozta, amelyre a magánszektor dolgozóit munkaszerződésben kötelezték, de a kultúrában gyökerező általános idegenkedés a nyilvánosságtól is fontos szerepet játszott. A PIDA ezekre a problémákra kívánt megoldást nyújtani.
A törvény értelmében védettséget élveznek mind a magán-, és közszférában dolgozók (a rendőrség és a titkosszolgálatok állományát kivéve). A PIDA a bejelentés tárgyaként nem csak a szigorú értelemben vett korrupciós ügyeket ismeri el. A törvény szerint bejelenthető:
- törvénysértés
- a törvényileg meghatározott kötelesség végrehajtásának elmulasztása
- bármely egyén személyi vagy egészségügyi biztonságának veszélyeztetése
- környezeti kár okozása
- Az előbbiekben felsoroltak, vagy erre vonatkozó gyanú szándékos elhallgatása
A PIDA továbbá lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy az Egyesült Királyságon kívüli ügyekben is adhasson információt. Ezen felül a már említett titoktartási kötelezettségek sem kötik jogilag a bejelentőt, amennyiben a kérdéses információk a PIDA-ban meghatározott tartalmaknak megfelelnek.
A védettség érdekében a bejelentőnek az eljárás során teljesítenie kell bizonyos előírásokat. A PIDA a belső, vagy erre a célra létrehozott hivatalos csatornák elsődleges használatát írja elő. Eszerint a bejelentő elsőként az adott szervezet, vagy cég belső ellenőrzéséhez, az illetékes miniszterhez, vagy az előirt szervezetekhez kell hogy forduljon:
- Health and Safety Executive – Az Egyesült Királyság egy köztestülete, amely általános munkavédelemmel és annak szabályozásával foglalkozik
- The Audit Comission - A közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyekkel foglalkozó független testület
- Az államkincstár
- A közszolgáltatók
Más csatornák igénybevétele – ide tartozik a média, vagy képviselők felkeresése és a rendőrség értesítése is – csak abban az esetben nem jár a védettség elvesztésével, ha:
- a kérdéses ügy nagyon súlyos.
- ha a dolgozó félelme, hogy a bejelentését megtorlás követi majd, megalapozottnak mondható.
- ha a dolgozó megalapozott véleménye szerint az ügyet nem vizsgálnák ki megfelelő módon.
- az ügyet már bejelentették az előírt módon, de nem történtek megfelelő lépések.
Ha egy bejelentőt a törvény által biztosított védelem ellenére megtorlás éri, akkor a munkaügyi bíróságnál tehet feljelentést (Employment Tribune)
A PIDA által biztosított védelem kiterjed majdnem minden alkalmazottra, és egy erős foglalkoztatási szabályozáshoz kapcsolódik. A tapasztalat szerint, az elégtelen belső kivizsgálás hatására kezdeményezett külső közbenjárás, a belső kivizsgálási rendszer kidolgozásában tette érdekeltté a feleket.
Egy felmérés, amely 87 egyetemre és 514 más felsőoktatási intézményre terjedt ki, arra az eredményre jutott, hogy az intézmények 89.5%-ban volt kiépített bejelentési lehetőség és ezek 56.7% kevesebb mint 12 hónapja jött létre. A felmérés eredménye azonban rámutatott arra is, hogy annak ellenére, hogy bejelentő rendszer az intézmények nagy részében megtalálható, a lehetőség kihasználatlan maradt. A létező rendszerek 88.5%-át még soha nem vették igénybe, 18.5%-ot pedig kevesebb mint 5 alkalommal.
Továbbá arra is rávilágított a tanulmány, hogy a PIDA bejelentések tárolásához hiányzik egy központi ügyosztály. Ráadásul nem derül fény azokra az ügyekre, amelyeket magánúton, megegyezéssel rendeznek. Emellett pedig problematikus az is, hogy a rendőrséget, mint lehetséges elsődleges bejelentési lehetőséget a törvény kizárja.
Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai GAP (Government Accountabilty Project) élesen kritizálja a PIDA-t amiért a bejelentőket első körben, a belső ellenőrzés igénybevételére kényszeríti. Ez ugyanis a vállalatok, szervezetek jóindulatát, korrekt eljárás lefolytatását feltételezi, ami, véleményük szerint, az Enron összeomlása óta nem reális elvárás.
Törvények
The Employment Rights Act (1996)
Public Interest Disclosure Act (PIDA)
Linkek
http://www.pcaw.co.uk/policy_pub/pida.html
http://www.u4.no/document/literature/drew2002whistleblowing-and-corruption.pdf
http://www.audit-commission.gov.uk/
http://www.freedomtocare.org/
Dél-Afrika
A a dél-afrikai bejelentési szabályozás modellként szolgált a PIDA kialakításánál. Ennek megfelelően a Protection Disclosures Act (2000) nagyrészt megegyezik az Egyesült Királyság rendelkezéseivel. Különbséget jelent azonban, hogy nincsen egy független ügynökség, amely a panaszokat kivizsgálná.
Törvény
Protected Disclosures Act 2000
Linkek
info.gov.za
tcdc.govt.nz
