A korrupciós ügyek felszámolásához alapvető fontosságú, hogy az esetleges bűncselekmények tanúi, illetve olyanok, akik információval rendelkeznek egy esetről, a megfelelő helyen bejelentést tegyenek (lásd korrupcióellenes útmutatónkat és a whistleblowing-ról szóló külön szócikkünket).
Hivatalos személyt (vö. Hivatalos személy) a törvény kötelezi, hogy vesztegetés esetén feljelentést tegyen:
Btk.255/B. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett Vesztegetést (Btk. 250-255. §) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
Vállalalatoknál a cég etikai kódexe (code of conduct) szabályozza, hogy hol, illetve milyen esetekben kell bejelentést tenni. Többnyire a következő elvek figyelhetőek meg:
-elsőként a közvetlen felettesnek kell minden visszaélést, vagy gyanús eljárást jelenteni.
-amennyiben a közvetlen felettes érintett a visszaélésben, vagy nem reagál a bejelentésre rendszerint a cég HR felelőséhez vagy a következő feletteshez kell fordulni.
-végső esetben a vállalat Compliance Manager/Officer-hez, „whistleblowing” megbízottjához (általában bejelentő vonal segítségével), illetve, ha ilyen nincs (vagy maga is érintentett) a cég legfelső vezetéséhez kell fordulni.
-a munkavállalót (jóhiszemű) bejelentése miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
(Forrás: Pannon, Ringier, Magyar Telekom, E&Y)
A bejelentés nehezebb, ha egy vállalat nem rendelkezik a vázolt eljárásrenddel (főleg kis- és középvállalatok). Ilyen esetben is ajánlatos hasonló séma szerint eljárni.
Legutolsó lehetőségként a hatóságok segítségét kell kérni.
