Az információszabadság jelentése az információhoz való szabad hozzáférés. Magyarországon két, alkotmány által biztosított alanyi jogból, a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének jogából tevődik össze.
Bárkinek (!) jogában áll közügyekkel (államigazgatási, közigazgatási) kapcsolatos információkhoz, adatokhoz hozzájutni s ezeket másokkal megosztani, újságban, interneten közzétenni.
Az információszabadság a számonkérhetőség, az átláthatóság alapfeltétele. Ahhoz, hogy az állami és közigazgatási döntésekkel kapcsolatban kérdés vagy kritika fogalmazódhasson meg, szükséges a vonatkozó információk elérhetősége, hiszen a kompetens véleménynyilvánítás alapfeltétele a tájékozottság.
A megismerhető adatok körét az 1992-es Adatvédelmi törvény (Avtv) határozza meg, melyhez a későbbiekben több kiegészítés is kapcsolódott. Eszerint közérdekű adat bármely közfeladatot ellátó állami, közigazgatási, vagy erre szerződött magánvállalat, szervezet működésével, tevékenységével kapcsolatos információ, illetve ezen szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása.
A törvényhez 1992 után több kiegészítés kapcsolódott, többek között a közérdekből nyilvános adat fogalma 2003-ban. Ez olyan személyes információkra vonatkozik, amelyek jellegükből adódóan nem lennének ugyan hozzáférhetőek, de amelyeket a törvény közérdekből mégis nyilvánosnak minősít.
2005-től az Elektronikus információszabadságról szóló törvény (Eitv) kötelezte az állami, önkormányzati és közfeladatot ellátó szerveket bizonyos, a törvényben meghatározott adatok elektronikus formában való közzétételére. A közzétett aktuális információnak folyamatosan és díjmentesen elérhetőnek kell lennie.
Természetesen vannak kivételek, korlátozások is. Nem nyilvános az állam- vagy szolgálati titok, az üzleti titok, valamint a nemzetközi szerződés alapján minősített adat.
Közérdekű adat például:
- állami pályázatok tartalma,
- egy állami finanszírozású intézmény költségvetése (pl: ELMÜ Rt., ORTT, Magyar Televízió Rt.), elérhetősége, felépítési struktúrája, vezetőinek fizetése,
- önkormányzatok által finanszírozott munkálatokkal, tevékenységekkel kapcsolatos információ,
Közérdekű adatot, vagy közérdekből nyilvános adatot bárki kikérhet kortól, állampolgárságtól, foglalkozástól… stb. függetlenül. A megszólított intézmény nem kötelezheti az igénylőt önmaga azonosítására, indokainak tisztázására. A kérést 15 napon belül teljesíteni kell, illetve a kérés megtagadása esetén a választ és a hozzá fűzött indoklást 8 napon belül kell eljuttatni a kérelmezőhöz.
A válasz elmaradása esetén a kérelmező az adatvédelmi biztoshoz, vagy a bírósághoz fordulhat.
Bővebben:
- Adatvédelmi törvény
- Kulcsár Zoltán: információszabadság?
- Társaság a Szabadságjogokért - 1x1
A K-Monitor interjúját Hüttl Tivadarral, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetőjével itt olvashatja!
Adatvédelemmel és átláthatósággal kapcsolatos hírek a K-Monitor adatbázisában.
