Általánosságban soha nem lehet megmondani, hogy mi minősül üzemi vagy üzleti titoknak, ezt mindig az adott szervezet, tevékenység szempontjából lehet meghatározni. A vállalatok nagy része meghatározza, olykor tételesen fel is sorolja belső szabályzatában, hogy mely információkat tekinti üzleti titoknak.
A titoktartási kötelezettség határainak megállapítása rendkívül nehéz és számos szubjektív elemet is tartalmazhat, ezért célszerű, ha a munkáltató és a munkavállaló a nyilvánosságra hozható adatok körében előzetesen megállapodik.
A munka törvénykönyve 103. § (3) kimondja , hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.
A jelenlegi szabályozások alapján nagyon könnyen hivatkozhat a munkáltató vagy tulajdonos az üzleti titkok sérelmére, amikor retorzióban részesít egy közérdekből információkat kiszivárogtató munkavállalót.
Ptk.
81. § (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.
2004-ben életbe lépett az üvegzseb törvény a korrupció visszaszorításának céljából, melynek keretében módosították az üzleti titokra vonatkozó jogszabályt is. Eszerint nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.