A közélet tisztasága elleni bűncselekmények körébe tartozik. Gyakran a korrupció szinonímájaként használják, noha annál jóval szűkebb tartalommal bír. Mégis talán a vesztegetés a legtipikusabb korrupciós bűcselekmény. Noha általában hivatalos személy megveszetéséről szokás beszélni, az üzleti szférán belül is jellemző formája a visszaéléseknek, ilyenkor gazdasági vesztegetésről beszélünk. A hálapénz adott esetben szintén gazdasági vesztegetésnek számít.
Létezik aktív és passzív vesztegetés. Aktív vesztegetésnek pl. a kenőpénz felajánlást nevezik, míg passzív vesztegetést a kenőpénz elfogadója követ el. Mivel utóbbi esetben többnyire hivatalos személy a bűncselekmény elkövetője, a törvény a passzív vesztegetést szigorúbban bünteti.
A Btk. Vonatkozó jogszabálya 2001-ben kibővült a 255/A §-sal, amely a vesztegetést bejelentő félnek büntetlenséget ajánl. A rendelkezés célja, hogy megtörje az aktív és a passzív vesztegető közötti érdekszövetséget. A szabályozás azonban nem hozott áttörést, továbbra is erős a vesztegetésben résztvevő felek közötti érdekazonosság.
A Btk. a következőképp határozza meg a vesztegetés fogalmát:
Btk.250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy,
b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
Btk.251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Btk.252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
Btk.253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(4) vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.
Btk.254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.
Btk.255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el.
Btk.255/A. § (1) Nem büntethető a 250. § (1)-(2) bekezdésében, a 251. § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a 255. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(2) Nem büntethető a 253. §-ban, 254. §-ban és 255. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Az ismertté vált vesztegetések száma 2002-2006 között (az éves esetek száma közötti jelentős ingadozásból különösebb következtetéseket nem lehet levonni, ugyanis egy-egy összetett bűncselekmény felderítése, bűnhálózat felszámolása a számok nagymértékű változásában jelenik meg):
2002:
735
2003: 707
2004: 536
2005: 818
2006: 363
Forrás: police.hu
Irodalom:
Sinku Pál: Vesztegetés a gazdaságban, in: Korrupció Magyarországon (szerk: Csefkó Ferenc és Horváth Csaba), Pécs 2001
Balogh Ágnes: A vesztegetés megítélésének egyes jogtörténeti vonatkozásai, in: Korrupció Magyarországon (szerk: Csefkó Ferenc és Horváth Csaba), Pécs 2001
Tremmel Flórián: Az aktív vesztegető büntetlensége és a vesztegetés kriminalisztikai vonatkozásai, in: Korrupció Magyarországon (szerk: Csefkó Ferenc és Horváth Csaba), Pécs 2001
Bócz Endre: A kriminális korrupció a magyar büntetőjogban, in: Írások a korrupcióról, Korridor/Helikon Bp. 1998
Vesztegetéssel kapcsolatos hírek a K-Monitor adatbázisában.
