Amerikai kollégáikhoz képest komoly lemaradásban vannak a német nagyvállalatok vezetői a compliance (megfelelőségi) és whistleblowing programok kidolgozásában és bevezetésében, jóllehet bebizonyosodott, hogy azok, ha jól működnek, segítik csökkenteni, ideális esetben pedig elkerülni a cégen belüli gazdasági bűnözést. A többi között erre jutottak a PricewaterhouseCoopers (PwC) németországi vállalatának munkatársai, amikor megvizsgálták: hol tartanak a nagy német cégek a megfelelőségi és bejelentési (whistleblowing) programok megvalósításában.
A megfelelőségi programok kialakítására és bevezetésére irányuló kezdeményezés a tanulmány szerint a legritkábban származik az érintett cégtől. Ezt mutatja az amerikai gyakorlat is, ahol az úgynevezett Sarbanes-Oxley Act adta meg a lökést a vállalati belső ellenőrzés és megelőző intézkedések fokozására. Mi sem mutatja jobban, hogy az ilyen lépések hatásosak, mint az a tény, hogy Németországban az amerikai tőzsdén bejegyzett cégeknek mindössze 5 százaléka szenvedett kárt valamilyen gazdasági bűncselekmény nyomán, miközben az egyéb tőzsdei jegyzésű vállalatok 68 százaléka adott számot gazdasági bűncselekményről.
2007-2009 között 3 százalékkal 44 százalékra emelkedett azon német nagyvállalatok aránya, amelyek bevezettek megfelelőségi programokat, ám azon cégeknek a többsége (57 százalék), amelyek nem rendelkeznek ilyen programmal, nem is tervezik, hogy két éven belül bepótolják a hiányt. A megkérdezett cégek az aránytalanul magas ráfordítást (54%), a túlzott bürokráciát (58%) és a túl nagy költségeket (53%) hozzák fel indokként.
A PWC tanulmánya szerint a megfelelőségi és vállalati whistleblowing-programok elfogadottsága és sikere a vállalati kultúra függvénye. Ennek az összefüggésnek a kimutatására egy háromdimenziós vállalati kulturális indexet szerkesztettek, amely a csapatszellemet, a hibák elismerésére való készséget és a szabályszegésekkel szembeni toleranciát méri a megkérdezettek válaszai alapján. Egyértelműen kiderült – mondják a PWC tanulmányának készítői -, hogy ha egy vállalat pozitív kultúrával rendelkezik, akkor sokkal nagyobb a megfelelőségi vagy whistleblowing program elfogadottsága.
Németországban egyelőre a nagyvállalatoknak csak egy bő harmada vezetett be bejelentési (whistleblowing) rendszert, és mindössze további 10 százalékuk tervez ilyent. Az ellenkezés egyik fő oka a félelem a denunciálásoktól (44%). Ugyanakkor a PWC szakértői szerint a német cégek túlértékelik az ilyen rendszerekkel való visszaélés kockázatát, a megkérdezett vállalatok fele ugyanis nem adott számot ilyesmiről. A válaszadók 9 százaléka szerint a programmal való visszaélés az esetek 1-5 százalékára, további 11 százalék szerint 5-10 százalékra becsülhető. Csak a cégek 25 százaléka számolt be ennél rosszabb arányról.
A tanulmány (németül) térítésmentesen itt rendelhető meg.
Amerikai kollégáikhoz képest komoly lemaradásban vannak a német nagyvállalatok vezetői a compliance (megfelelőségi) és whistleblowing programok kidolgozásában és bevezetésében, jóllehet bebizonyosodott, hogy azok, ha jól működnek, segítik csökkenteni, ideális esetben pedig elkerülni a cégen belüli gazdasági bűnözést. A többi között erre jutottak a PricewaterhouseCoopers (PwC) németországi vállalatának munkatársai, amikor megvizsgálták: hol tartanak a nagy német cégek a megfelelőségi és bejelentési (whistleblowing) programok megvalósításában.
A megfelelőségi programok kialakítására és bevezetésére irányuló kezdeményezés a tanulmány szerint a legritkábban származik az érintett cégtől. Ezt mutatja az amerikai gyakorlat is, ahol az úgynevezett Sarbanes-Oxley Act adta meg a lökést a vállalati belső ellenőrzés és megelőző intézkedések fokozására. Mi sem mutatja jobban, hogy az ilyen lépések hatásosak, mint az a tény, hogy Németországban az amerikai tőzsdén bejegyzett cégeknek mindössze 5 százaléka szenvedett kárt valamilyen gazdasági bűncselekmény nyomán, miközben az egyéb tőzsdei jegyzésű vállalatok 68 százaléka adott számot gazdasági bűncselekményről.
2007-2009 között 3 százalékkal 44 százalékra emelkedett azon német nagyvállalatok aránya, amelyek bevezettek megfelelőségi programokat, ám azon cégeknek a többsége (57 százalék), amelyek nem rendelkeznek ilyen programmal, nem is tervezik, hogy két éven belül bepótolják a hiányt. A megkérdezett cégek az aránytalanul magas ráfordítást (54%), a túlzott bürokráciát (58%) és a túl nagy költségeket (53%) hozzák fel indokként.
A PWC tanulmánya szerint a megfelelőségi és vállalati whistleblowing-programok elfogadottsága és sikere a vállalati kultúra függvénye. Ennek az összefüggésnek a kimutatására egy háromdimenziós vállalati kulturális indexet szerkesztettek, amely a csapatszellemet, a hibák elismerésére való készséget és a szabályszegésekkel szembeni toleranciát méri a megkérdezettek válaszai alapján. Egyértelműen kiderült – mondják a PWC tanulmányának készítői -, hogy ha egy vállalat pozitív kultúrával rendelkezik, akkor sokkal nagyobb a megfelelőségi vagy whistleblowing program elfogadottsága.
Németországban egyelőre a nagyvállalatoknak csak egy bő harmada vezetett be bejelentési (whistleblowing) rendszert, és mindössze további 10 százalékuk tervez ilyent. Az ellenkezés egyik fő oka a félelem a denunciálásoktól (44%). Ugyanakkor a PWC szakértői szerint a német cégek túlértékelik az ilyen rendszerekkel való visszaélés kockázatát, a megkérdezett vállalatok fele ugyanis nem adott számot ilyesmiről. A válaszadók 9 százaléka szerint a programmal való visszaélés az esetek 1-5 százalékára, további 11 százalék szerint 5-10 százalékra becsülhető. Csak a cégek 25 százaléka számolt be ennél rosszabb arányról.
A tanulmány (németül) térítésmentesen itt rendelhető meg.
