A módosítás egyik legsúlyosabb következménye, hogy a jövőben még nehezebben lehet olyan adatokhoz hozzájutni, amiről az adatgazda azt állítja, hogy döntés megalapozását szolgálja. Az Alkotmánybíróság döntései és a bírói gyakorlat alapján eddig az volt az információszabadság egyik legfontosabb garanciája, hogy egy olyan döntés-előkészítő adat esetében, amely alapján a döntés már megszületett, nem lehetett egy további, esetleg be sem következő döntésre hivatkozni, amely indokolná a további titkolózást. Ezzel szemben a törvénymódosítás eltörli ezt a korábbi garanciát és felhatalmazza az állami szerveket, hogy “további jövőbeli döntés” megalapozása miatt elutasítsák az adatigénylést, amit bármire rá lehet majd húzni.
Az új szabályok közül a legnagyobb felháborodást az okozta, hogy mostantól a fénymásolás költségein túl az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét az adatigénylőnek meg kell fizetnie abban az esetben, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Hogy mikor jár ilyen aránytalan igénybevétellel, azt a közérdekű adatot kezelő szerv állapítja meg, ahogy azt is, hogy összegszerűen mekkora az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége. Az adatot megszerezni kívánó újságírónak semmilyen lehetősége nem lesz megítélni azt, hogy a közérdekű adatot kezelő szerv ezeket megfelelően határozta-e meg, hiszen a költségtérítést előre kell megfizetnie, amikor még hozzá sem férhetett az igényelt közérdekű adatokhoz. A módosítás továbbá azon a téves elképzelésen alapul, mintha az államnak és a közfeladatot ellátó szerveinek nem lenne alapvető feladata a nyilvánosság tájékoztatása, holott a valós helyzet ezzel épp ellentétes: az államnak és szerveinek alapvető feladata a nyilvánosság tájékoztatása a közfeladatok ellátásáról.
A módosítás több rendelkezése súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot. Az új szabályok egy része az adatkezelő állami szervek már létező, az információszabadságot korlátozó, visszaélésszerű magatartását teszi jogszerűvé, ami még átláthatatlanabbá teszi az állam működését és jelentősen megnehezítheti az újságírói munkát. A TASZ és a K-Monitor részletes álláspontja és a köztársasági elnöknek írt levele itt olvasható.
