language
A cikk megjelenésének [eredeti URL-jén]() nem érhető el. Legjobb igyekezetünk szerint kerestük máshol is az interneten, de nem találtuk. Ismersz egy linket? Küldd el nekünk!

Támogasd a K-Monitor Sajtóadatbázis fenntartását, hogy a korrupciós, közpénzes cikkek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Civilek tiltakoznak az Alkotmánybíróság tagjainak tervezett jelölése ellen

Valóságos össztüzet nyitottak civil szervezetek két fideszes országgyűlési képviselő alkotmánymódosító javaslatára. A Magyar Helsinki Bizottság, a Nyilvánosság Klub, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda külön-külön hasonló tartalmú nyilatkozatokat tettek közzé ugyanazon a napon az alkotmánybírák választásának szabályait átalakító javaslatról. A civil szervezetek álláspontja szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.

 

Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője, tevékenysége során alapjogokat érintő jogszabályok alkotmányosságáról dönt, közvetlen módon vagy áttételesen egyedi ügyek kimenetelét befolyásolja döntésével. A testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg – írja a Magyar Helsinki Bizottság (link)

 

A javaslatot sürgős eljárással tárgyalja az Országgyűlés, várhatóan már a jövő héten elfogadják azt. A Nyilvánosság Klub szerint (http://www.nyilvanossagklub.hu/) a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik. A kormány a parlament megalakulása óta olyan esetekben is alkalmazza a törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalásának kivételes eljárását, amikor az teljesen indokolatlan.

 

Az Alkotmánybíróság tagjainak jelenlegi jelölési szabálya szerint a jelölőbizottságba minden frakció egy képviselőt küld. Ennek a kivételes alkotmányos előírásnak kétharmados kormánytöbbség mellett az az értelme, hogy az alkotmánybírák megválasztásakor a kormányoldal együttműködésre kényszerül. A benyújtott alkotmánymódosító javaslat a frakciók létszámarányához igazítja a jelölőbizottság összetételét. Mindez az utolsó féket is kiiktatja a választási folyamatból: a kormánytöbbség az ellenzéki erők teljes figyelmen kívül hagyásával jelölheti és választhatja meg a neki tetsző személyeket, ezzel veszélyeztetve az Alkotmánybíróság függetlenségét.

 

Az Eötvös Károly Intézet közleményében (http://ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=331) arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa. Az alkotmányvédelem gyengítése a jogállamiságtól távolítja el az ország működését.

 

A TASZ szerint (http://tasz.hu/szolasszabadsag/tasz-allaspontja-az-alkotmanybirosag-tagjainak-megvalasztasarol) az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A TASZ álláspontja szerint az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát.

 

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda (http://kmonitor.hu/) és a Transparency International Magyarország (http://www.transparency.hu/) közleménye szerint „az Alkotmánybíróság jelenti a legfontosabb gátját annak, hogy a jogalkotás ne szolgálhasson magánérdekeket, ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy az Alkotmánybíróság függetlensége ne kerüljön veszélybe.”