K-Monitor Adatbázis

A 2012-es új Btk. bűnszervezet-definíciójában sem a bűnözői csoporton belüli hierarchia, sem a konspiratív működés nem szerepelt, márpedig ezeknek a bizonyítása pluszfeladatot ró az ügyészségre. A tét nagy, mert ha valaki bűnszervezet tagjaként követ el valamit, a büntetési tétele duplázódik, elkobozzák a vagyona törvénytelenül szerzett részét, és a legtöbb kedvezményből eleve kizárják: a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és nem bocsátható feltételes szabadságra. (...) Egyebek mellett azt írják, hogy a korábbi szabályozás idején közepesen súlyos bűncselekmények esetén az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztést tartalmazó ítéletek születtek; a joggyakorlat elmosta a különbséget a bűnelkövetői alakzatok között; az összehangoltság kritériuma nem működött a jogalkalmazási gyakorlatban, ezért vezetik be helyette a konspiratív működést.Bérdi egyetért a módosítással, és abszurdnak tartja, hogy a bírósági ítéletek alapján Magyarországon látszólag mennyire sok bűnszervezet működik. Szerinte a szakma lazának tartotta a korábbi meghatározást, ami miatt a bíró lényegében azt nevezett bűnszervezetnek, amit akart. Szerinte is az az érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között, hogy előbbiben hierarchikus a viszony, van főnök, aki dönt a fontos ügyekben, és jogos elvárás, hogy a konkrét ügyekben a nyomozók és az ügyészek ezt be is bizonyítsák.