Tiltakozunk a Németh Szilárd kormánypárti képviselő által előterjesztett törvényjavaslat ellen, mert az jelentősen korlátozná a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését. Ezért, más civil szervezetekkel összefogva, arra kértük a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a módosítást, amely mentesítené a közel 200 milliárd forintnyi állami vagyon felett rendelkező Magyar Postát a közérdekű adatkérések megválaszolása alól.
A civilek tiltakozó levelét alább olvashatja:
Magyarország országgyűlési képviselőinek
Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr!
A Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és a Társaság a Szabadságjogokért elkeseredéssel észlelte, hogy Németh Szilárd kormánypárti képviselő a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését jelentősen korlátozó törvényjavaslatot terjesztett elő. Ez a törvényjavaslat illeszkedik a közérdekű adatok hozzáférését akadályozó törvények hosszú sorába.
A T/8829. számú törvényjavaslat értelmében a Magyar Posta és az általa tulajdonolt cégek titokban tarthatnák mindazokat az adatokat, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése e vállalkozások „üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. A törvényjavaslat igen nagyvonalú a Magyar Postával szemben, hiszen mindent aránytalan sérelemnek tekint, ami „bármely piaci versenytárs számára indokolatlan előnyt jelenthet”.
A Magyar Posta részvényeinek a 75%-a közvetlenül a magyar állam tulajdonában van, a fennmaradó 25%-ot pedig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete birtokolja. Ebben a szervezetében az FHB Bank és – a Magyar Takarék Zrt.-n keresztül – a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Takarékbank meghatározó befolyással rendelkezik.
A Magyar Postának többek között van befektetési szolgáltatója, általános biztosítója és életbiztosítója, de az övé az egykori Defend Security cégből alakult JNT Security Kft. mellett a Díjbeszedő Holding, továbbá a Díjnet Zrt. egynegyede is. A Magyar Posta konszolidált, azaz a leányvállalatok adatait is tartalmazó mérlegének főösszege 2014-ben közel 200 milliárd forint volt, adózott nyeresége pedig megközelítette a 3 milliárd forintot. A törvényjavaslat az ezzel a 200 milliárd forintot érő állami vagyonnal történő gazdálkodást titkosítaná. Ehhez könnyen igénybe vehető ürügyet szolgáltatna a Magyar Posta kiterjedt befektetési tevékenysége: a kézbesítési piac mellett a biztonsági piacon és a pénzügyi szolgáltatások piacán is könnyen találni olyan konkurenst, amely úgymond indokolatlan előnyhöz jut, ha a Magyar Posta adatai nyilvánosságra kerülnek.
Emlékeztetjük Önöket, hogy Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) bekezdése alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezetet nyilvános elszámolásra kötelez, és kimondja, hogy a „közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. A törvényjavaslat nyilvánvalóan ellentmond az Alaptörvény itt idézett rendelkezéseinek, hiszen önkényesen és parttalanul korlátozza a közpénzből gazdálkodó Magyar Posta működésére vonatkozó adatok megismerését és akadályozza a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog érvényesülését.
Erre figyelemmel arra kérjük Képviselő Asszonyt/Képviselő Urat, hogy ne szavazza meg a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló T/8829. számú törvényjavaslatot.
Budapest, 2016. február 11.
Tisztelettel,
Bodoky Tamás, Átlátszó.hu
Léderer Sándor, K-Monitor
Ligeti Miklós, TI Magyarország
Szabó Máté, Társaság a Szabadságjogokért
