language

Hodorkovszkij: „A világra leselkedő legnagyobb veszély a korrupció, nem a nukleáris fegyverek”

A korrupció elleni összehangolt küzdelmet ajánlja a nukleáris fenyegetéssel szembeni harcnál is fontosabb feladatként a világ fejlett országai vezetőinek figyelmébe a 2003 óta raboskodó egykori orosz oligarcha, Mihail Hodorkovszkij, a Washington Postban megjelent írásában.


Hodorkovszkij, a Yukos energetikai óriás egykori elnöke, aki karrierje csúcsán Oroszország egyik leggazdagabb embere volt, azzal indítja mondandóját, hogy megemlíti: a múlt héten nem azért tartotta (a közvélemény számára szinte észrevétlenül – a szerk. megj.) „koholt vádak” alapján való fogvatartása óta a negyedik éhségsztrájkját, hogy saját jogügyének tisztességtelenségére irányítsa a figyelmet – „a bíróság lépései világossá tették a számomra, hogy, történjék bármi, úgyis bebörtönöznek” - , hanem hogy jelezze: Dmitrij Medvegyev orosz államfőnek - aki a hadat üzent a rendészeti korrupció ellen Oroszországban -, tudnia kellene, saját hivatalnokai miként ássák alá törekvéseit.


Hodorkovszkij helyenként patetikus hangú fogalmazványában kifejti: "a korrupció terebélyesedéséből  én elengedhetetlenül arra a következtetésre jutok, hogy miközben a világ vezetői képesnek bizonyulnak a válaszadásra a nemzetek közössége előtt álló egyik legbonyolultabb kérdéssel, a nukleáris terrorizmussal szemben, még sokat kell tenniük az olyan veszedelmekkel szemben, mint amilyen a korrupció, amely népeket és országokat tart túszként fogva".


Hodorkovszkij elismeri, hogy a globális nukleáris leszerelés terén haladás figyelhető  meg (orosz-amerikai megegyezés a stratégiai fegyverek korlátozásáról, egyeztetett nagyhatalmi lépések az iráni nukleáris programok megfékezésére, megállapodás az Észak-Korea elleni szankciókról), ami joggal ad okot a derűlátásra („a legnagyobb nukleáris hatalmak, szavakban és tettekben megmutatták, hogy a tömegpusztító fegyverek úton vannak afelé, hogy a múlt relikviáivá váljanak”), ám a világ vezetőire vár még egy feladat a nukleáris fegyverek elterjedése új kockázatai gyökerének felszámolásában, ez pedig a korrupció, amely behálózza az egész világot – fogalmaz a világ talán legismertebb elítéltje.


Emlékszem – írja –  mennyire féltek az egyszerű emberek a hetvenes és nyolcvanas években attól, hogy kitörhet a nukleáris háború, ha a szuperhatalmak vezetőinek idegei felmondják a szolgálatot. Ma attól rettegünk, hogy olyan terrorista csoportok kezébe kerülnek nukleáris fegyverek és technológiák, amelyek a vérontás kedvéért keresik a vérontást, és a nemzetállamokat visszatartó formális korlátok nélkül tevékenykednek -írja.


Törékeny régiókban polgári és katonai tisztviselők készek pénzért megosztani másokkal a nukleáris titkokat, és ez a gyakorlat saját hazámat is sebezhetővé teszi - fogalmaz. A korrupció világméretű veszedelemmé válik, a járványokhoz, a gazdagok és szegények között tátongó szakadékhoz és az emberiséget fenyegető egyéb rendszerszerű veszélyekhez hasonlóan - fejtegeti.


Oroszország, amely már nincs beszorítva egy vasfüggöny mögé, integrálódott a nemzetek közösségébe és a világgazdasaságba. Ijesztő mindazonáltal, hogy "egyik exportcikke továbbra is a korrupció, amit készséges importőrök hada fűt, legjellemzőbben a fejlett nyugati országokban. A korrupció, szerencsétlen módon, szerte a hazámban rendszerszerű tényezővé vált, amely számos politikai és gazdasági döntést meghatároz".


Felidézi, hogy partnereivel több mint egy évtizeden át azon munkálkodtak, hogy a Yukost Oroszország legsikeresebb és legátláthatóbb globális energiavállalatává tegyék – csak hogy szemtanúi lehessenek tönkretételének, hogy bizonyos, Vlagyimir Putyinnal hatalomra került kormánytisztviselők kielégíthessék korrupt étvágyukat. "Ha az ellenem irányult támadást az ellenzéknek nyújtott támogatásomhoz kapcsolható politikai okok váltották ki, a Yukos tönkretételét egyszerűen a korrupció hajtotta"- írja, majd zárójelben hozzáteszi: "Különösen érdekes, hogy a Yukos ellopását bizonyos német politikusok védelmükbe vették, miközben egy nagy olasz vállalat, vevőként központi szerepet játszott az ellopott vagyontárgyak egy részével kapcsolatban".


Hodorkovszkij úgy látja, a korrupció lassítja a gazdasági növekedést, és fűti a politikai bizonytalanságot. Példaként említi országa közlekedési infrastruktúráját: Oroszország hatalmas ország rossz utakkal. Hasonlata szerint a korszerű gazdasághoz vezető útnak friss burkolatra lenne szüksége, de a korrupció ezt az egyszerű reményt is tönkreteszi. Egy mérföldnyi gyorsforgalmi út az orosz adófizetők számára három-négyszer többe kerül, mint Európában, nagyrészt a kenőpénzek és a sápok miatt. De még e nagy ár mellett is, a rossz minőségű munka garantálja, hogy javításokra lesz szükség, még több korrupció előtt nyitva meg az utat.


Kínával kapcsolatban megemlíti, "szélesebb kitekintéssel, számomra nehéz megérteni, bármennyire könnyű is sejteni annak az okát, hogy miért szubvencionálja az orosz kormány a Kínába irányuló olajszállításokat. És az európai földgázpiac még botrányosabb meglepetéseket produkálhat.


Megörvendeztetett a múlt hónapban, amikor Medvegyev elnök bejelentette a korrupció elleni kezdeményezéseket. A külföldi hivatalnokok megvesztegetésének büntetőjogi tilalma és más intézkedések okos lépések a megfelelő irányba. De az előrejutás nem lesz egyszerű. Sok orosz ’korrupicó-lovag’ ebül szerzett vagyonát Kínába viszi, nyilván abban reménykedve, hogy a pekingi kormány szemet huny az orra előtt folytatott nemzetközi bűnözés fölött, hogy cserébe támogatást kapjon és saját érdekeit érvényre juttathassa".


Hodorkovszkij szerint a jövő azon áll, hogy mennyire lesznek erősek a külföldi vezetők a korrupció szörnyének lefejezésében, amely a szélsőséges programokat és az erőszakot fűtő káosz előmozdítója.


Ezért úgy véli, a vezető országoknak meg kell erősíteniük a gazdasági és szabályozási fegyvereik arzenálját, hogy azonosíthassák, és célba vehessék a korrupt hivatalnokok ellenőrzése alatt működő offshore-cégeket és bankokat. Egy ilyen kampány csak akkor érhet el sikert, ha a G-20 országai együttműködnek, és a korrupció elleni harcnak magasabb prioritást adnak. Ez nem kevésbé fontos feladat, mint a nukleáris leszerelés folytatása. Mert ha a világ nem állítja meg a globális korrupciót, a korrupció fogja megállítani az emberiség fejlődését – fejeződik be Mihail Hodorkovszkij írása a Washington Post hasábjain.


(Forrás: Washington Post)