language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [128]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Nem tudni, mennyit költöttek az OPNI helyén épülő elitiskolára, ahol nyolc év múlva talán elindul az oktatás

Bő három évvel azután, hogy kiderült, nemzetközi iskola nyílhat az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén és szűk kettővel azután, hogy a kormány kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, még mindig csak hallomásból lehet tudni arról, hogy talán majd 2032-ben kezdődhet el ott a tanítás.

„Az abnormalitás normalizálódik” – kerekasztal-beszélgetés a magyar felsőoktatásról

Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is.

Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

“Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető”

A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz?

Közérdekű alapítványon keresztül exportálják Amerikába az orbánizmust

Miközben Magyarországon külföldi beavatkozástól tart és szuverenitásvédelmi törvényt hozott, az amerikai jobboldalon hálózatot épít az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzéből. Ennek egyik fő eszköze a Danube Institute, ami az elmúlt évben milliókat fizetett ki amerikai közszereplőknek. Az Átlátszó megszerezte az állami hátterű agytröszt egyes szerződéseit, amelyek alapján a szervezet és amerikai vendégkutatóinak tevékenysége a tengerentúlon a be nem jelentett lobbizás fogalmát is kimerítheti, ugyanis az intézet egyes partnerei kifejezetten azért kaptak pénzt, hogy az amerikai médiában helyezzenek el a magyar kormánynak tetsző cikkeket, és követendő példaként állítsák az Orbán-kormány intézkedéseit az amerikai jobboldal elé.

Megkapja a ZalaZone-t a Széchenyi István Egyetem

Rengeteg meglepetést tartogatnak azok a törvénymódosítási javaslatok, melyeket Csák János kulturális és innovációs miniszter terjesztett be november 14-én. A legrelevánsabb érdekesség, hogy a ZalaZone Zrt. a Széchenyi Egyetemhez kerül, az ózdi Digitális Erőművet a vadonatúj Magyar Kultúráért Alapítvány kapja meg, egy főiskolát pedig egyetemmé neveztek át.

Évente többmilliárdos nyereséget hozó céget adhat át az állam egy Lázár János vezette alapítványnak

Egy salátatörvény tervezetébe rejtették el a pontot, amely szerint ingyen megkaphatja a mezőhegyesi Ménesbirtok vagyonát is kezelő alapítvány az ATEV Fehérjefeldolgozót.

Másodjára is megtervezik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centrumát

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

Adósságmentes kórházakat játszott át az állam az egyetemeknek

Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.

A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány

Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
Találatok: [128]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>