language

Akták:

Jeremie-pályázatok highlight_off

Jeremie-pályázatok

Jeremie-pályázatok

Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A Jeremie-program elméleti célja az innovatív, de tőkehiányos mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt tulajdonrészért cserébe befektetett pénzzel, de hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. A támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkant az Index. A Garangold a Gyurcsány-kormány alatt jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez, ami egyébként csak igen kis szelete a Jeremie teljes, 131 milliárdos keretének. A támogatottak majdnem mind Garancsi Istvánhoz közeli vagy a Fidesz környékéről ismert emberek érdekeltségébe tartoznak.

 

A kifogásolt projektek között olyanok is voltak, amelyek Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához kötődtek. Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a Mol-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt. A Direkt36 által feldolgozott dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, és részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [22]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Legendásan balhés pénzköltési módszereket tesz most megismerhetetlenné az állam

A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.

Varga Zoltán és a Central: egy baloldali oligarcha pályaíve

A baloldal oligarchái lényegében az egész magyar közéletet behálózzák. Gazdasági erejük, politikai kapcsolataik révén jelentős befolyást gyakorolnak az ellenzéki sajtóra, a véleményformáló elitre, vagyis az egész hazai nyilvánosságra. Egy ilyen pénzember Varga Zoltán, aki nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél a koronavírus-járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel.

Szobatárs a Széllkapunál

A pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársának cége rendesen kiveszi részét a pénzügyminiszter által reklámozott II. kerületi beruházásból, de a minisztérium Várba költöztetésén is dolgozik. Uniós támogatásokból is jut neki. Bár – a fideszes erős emberekkel társult – brikettgyára nulla bevételt hoz, megújult kastélya és rózsakertje vonzza az ifjú párokat.

Hernádi Zsolt eladta a társkereső oldalait

A Russmedia International megvásárolta a Gran Private Equitytől a legnagyobb hazai társkereső oldalakat, például a Randivonalat működtető Dating Central Europe Zrt. többségi tulajdonrészét – olvasható egy pénteki közleményben. Ez azt jelenti, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér kiszállt a randioldal-bizniszből.

Tavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásból

Megy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.

A szexoldalak után újabb gyanús ügyleteknél bukkant fel Garancsi és Hernádi

Miután Magyarország több milliárd forint uniós támogatás bukott el azért, mert szexoldalakon kartellezhetett Garancsi István és Hernádi Zsolt tőkealapja, most kiderült, hogy több olyan cégbe is befektettek, amelyekben ott vannak a 9 milliárdos OLAF-botrány főszereplői.

Újabb piacon jelölte ki az udvari beszállítóját a NER

Itt nevelgetik ugyanis a NER legújabb udvari cégét, amit láthatóan arra szánnak, hogy jelentős hátszéllel megsegítve betörjön a NER számára eddig érintetlen új piacra. A Visual Europe Zrt.-ról van szó. 2015 nyarán hozta létre Botond Szabolcs. Nem stadiont építenek vagy autópályát, arra megvannak már a megfelelő cégek. Hangosítást és látványt biztosítanak rendezvényekhez. Ő Botond Szabolcs:

Hitte volna? A startupvilágot is érdemes Mészáros Lőrincékre bízni

Megvannak a legújabb Jeremie-pályázat nyertesei. Igyekeztünk összeszedni az információkat, állítólag a Mészáros Lőrinc-közeli MKB, illetve Takarékbank, valamint Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is a nyertesek között van. Vagyis egészen pontosan azok, akiket három hónapja – pusztán az indulói névsort látva – megjósolt számunkra a piac.

Szexoldalakon kartellezhettek az Orbán-rendszer csúcsvállalkozói

Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését.

Az OLAF ráugrott a magyarok elkutatott milliárdjaira

Az OLAF szerint kamuprojektekbe ömlöttek az innovációra szánt milliárdok Magyarországon, és már a hazai nyomozóhatóságok is rajta vannak egy rakás ügyön, amelyek az uniós szerv ajánlására indultak. Az egyik legnagyobb koncot az a vállalkozói kör haraphatta le, amiről korábban megírtuk, hogy gyanúsan sok innovációs pénz vándorolt hozzájuk fura projektekre, most már a nyomozók kopogtatnak az ajtajukon. A folyamatban lévő ügyekben több tízmilliárd forint forog kockán, amit akár vissza is kérhet az Európai Bizottság.
Találatok: [22]  Oldalak:   1 2 3   >  >>