K-Monitor Adatbázis

Alig egy hónappal azután, hogy Orbán Ráhel nevében eljárva Tiborcz István aláírta a tokaj-hegyaljai földbirtokok átruházásáról szóló adásvételi szerződéseket, törölték a világörökséghez tartozó ingatlanok tulajdoni lapjairól az állam elővásárlási jogát tartalmazó bejegyzéseket. Hogy miért, arra nem válaszolnak az állami szervek.

Ikonikus hegyvidéki helyszínekkel bővült a pesti belvárosban kiterjedt birodalmat igazgató vállalkozók érdekeltsége, és ennek örömére a fiatal üzletemberek már három önálló céget is alapítottak.

Felháborította a helyieket, hogy megcsonkították a balatonaligai parton, a Kádár-szigeten álló sokat látott fűzfát. Egy szakember szerint ez a fa pusztulásához vezethet, egy másik szerint viszont túlélheti. Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyben. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) nem tudja, volt-e rá engedély, és ki rendelte meg, hogy hozzányúljanak a fához, de a szervezet alelnöke szerint az egyik új telektulajdonos érdekében történhetett a beavatkozás. Közben a helyi képviselő-testület leszavazta az egyesület kezdeményezését, hogy tartsanak konzultációt a Club Aliga tervezett fejlesztéseiről.

Új eljárást kell lefolytatni.

A beruházó vállalta árnyékkapcsoló, valamint mozgásérzékelő felszerelését, és a Natura 2000-es terület felé kerítést is kötelező építenie.

Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől.

Egy nyáron életbe lépett rendelet szerint a szén-dioxid-kvótához kapcsolódóan extra adót kell fizetniük a vegyipari vállalatoknak, ám gyakorlatilag szinte egyedüliként a műtrágyagyártó Nitrogénművek Zrt.-nek. A cég idén novemberben leállította a működését. A vállalat elnök-vezérigazgatója, az egyik leg­gazdagabb magyar, Bige László ellen évek óta folyamatosak az eljárások és vizsgálatok. Szerinte le akarják nyúlni a cégét. De kik?

Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára.

Több területtel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: egyáltalán miért rozsdaövezetek? Mindenesetre ezeken a helyeken rendre megjelennek a kormányhoz közel álló vállalkozók, ingatlanfejlesztők, baráti cégek.

Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.