A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.
Valamennyi elődjére rálicitálva hajt a nyugdíjasok voksaiért Orbán Viktor, aki egyébiránt főúri keggyé tette annak eldöntését, mikor spórol rajtuk, és mikor oszt nekik alamizsnát.
Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni. A közpénzzel kitömött alapítvány nem válaszolt az adatigénylésünkre, amiben azt szerettük volna megtudni, mennyien használták a pályákat, és miből tartják fent az akadémiát. Több mint 1 milliárd forintot költöttek a szomszédos tó turisztikai fejlesztésére is, aminek a keretében többek között hobbit-házakat húztak fel. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban többnyire zárt kapuk fogadtak minket, és még mindig a helyi kocsma tölti be leginkább a turisztikai információs központ szerepét.
Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.
A multicsarnokot Garancsi István cége építi, az összes költséget az állam állja.
A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a „nemzeti érzelmű” jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott.
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.
Hárommillió forinttal alapított tavaly történelmi kutatóintézetet az MCC-főigazgató, Mandiner-lapfőnök Szalai Zoltán. Gyorsan kapott is mellé további 660 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásaiból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványtól és az állam nemzetpolitikai pénzosztójától, a Bethlen Gábor Alaptól. A kormányközeli álcivil világba betagozódó Rubicon Intézet nemrégiben a „baloldali összefogásról” tartott előadást a szintén hasonló támogatásokból létrehozott Scruton kávéházban.
