K-Monitor Adatbázis

Elsőfokú ítélet várható hétfőn az éjszakai mulatóiról elhíresült milliárdos vállalkozó, Vizovicki László és társai ügyében, akiket bűnszervezetben elkövetett, többszáz millió forintos költségvetési csalással vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. Ha Vizoviczkit bűnösnek mondja ki a bíróság, akár 25 évet is kaphat.

Az Átlátszó megszerezte azt a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, amelyben az áll, hogy Pintér Sándor, akkor még az ORFK főkapitányaként, 1996 novemberében igenis a helyszínen járt és intézkedett is a Lakatos Csaba fogathajtó elleni merényletkísérlet ügyében, a Tanyi-fivéreket fuvarozó autó átkutatásánál. Tanyi György ma a Lakatos-merénylet vádlottja, és nem mellékesen az egyik kulcsszereplője a Pintér elleni állítólagos nemzetközi lejárató akciónak. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét nyilvánosságra hozzuk, és elmondjuk azt is, hogyan ment rá a jegyzőkönyvet készítő rendőrtiszt karrierje a több mint húsz éves ügyre.

Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás - mondta egy tanú a négy halálos áldozatot követelő, másfél évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán, Cinóber - ők a kilencvenes évek merényletsorozatának legismertebb áldozatai. Nevük a Portik-ügy tárgyalásán kerül elő újra és újra. Csakhogy amikor ők ismertek voltak, akkor még Horn Gyula volt a miniszterelnök, és talán még a Walt Disney-t is látni lehetett minden vasárnap délután a tévében. Kik voltak ezek az emberek, és miért tudunk olyan keveset a halálukról?

Állítólag 16 év után is tudott megdönthetetlen alibit igazolni Portik Tamás üzlettársa, akit Prisztás József 1996-os meggyilkolásával összefüggésben bűnsegédként elkövetett emberölés gyanújával még júliusban tartóztattak le. A rendőrség szerint semmi nem történt: közeledik a nyomozás vége, és újraértékelték a nyomozás bizonyítékait.

Egyre bonyolódik a kilencvenes évek alvilági leszámolásaival összefüggésben letartóztatott Portik Tamás körüli ügy, folyamatosan újabb szereplők bukkannak fel a hírekben. Összefoglaltuk az eddigi történéseket azoknak, akik már elvesztették a fonalat!

A vallomása utáni fenyegetések hatására Boros Tamás hosszabb ideig külföldön bujkált. A vele ekkor készült interjút leadta a televízió. A férfi ezután hazatért. 1998. július 2-án Boross jogi képviselőjével együtt a Budapest belvárosában lévő Aranykéz utcában egy 126-os Polski Fiatba rejtett - Budapesten addig és máig felrobbantott legnagyobb erejű - pokolgép áldozata lett. A robbantás következtében járókelők is meghaltak; az akció nyilvánvaló demonstráció volt: így jár, aki fecseg. E leszámolás után hosszabb csönd következett.

Az alvilági háborúra két évtizeddel később a polgárok már csak úgy emlékeznek, mint robbantások sorozatára. Meglehet, utóbb már Dietmar Clodo sem jut eszükbe, aki „bombagyárosként" vonul be a hazai kriminalisztika történetébe. Az eseményekben játszott szerepe máig tisztázatlan.

Javában zajlott a területi felosztás, amikor 1997 elején Boros Tamás elhagyta a ContiCart, és - egy, a solymári házát ért fegyveres támadás után - védelmet kérve önként jelentkezett a rendőrségen, majd vallomást tett. Borosnak a robbantássorozat s az egész alvilági háború talán legkritikusabb pillanatában „eredt meg a nyelve". Állította: súlyos tényekkel tud szolgálni a szervezett bűnözésről, illetve az azzal kapcsolatban álló politikusokról és rendőri vezetőkről.

A konfliktusok mindinkább két pólus, az oroszok és a ContiCar-csoport között zajlottak. Az adok-kapok előbb csupán figyelmeztetés szintjén indult meg, kézigránátokat dobáltak egymás érdekeltségeire. 1996-ban már jól lehetett érzékelni, hogy a kialakult helyzet, vagyis az alvilági csoportok közti feszültség az ország közbiztonságának egészét fenyegette, s ezzel együtt mind többször szóba került a problémát sem kezelni, sem pedig megoldani nem tudó rendőri vezetés lecserélése.