language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>

„Vége van az Országos Roma Önkormányzatnak”

A kormányzat jogosulatlannak tartott követelései és elvonásai miatt már több mint másfél milliárd forintos lyuk tátong az Országos Roma Önkormányzat költségvetésében. Teljes a csőd, a testület működése végképp ellehetetlenült.

Kreatív pénzosztás: 3575 milliárd forintot fizetett ki eddig a rezsialapból az Orbán-kormány

Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.

Gripen-akta: továbbra is zárva

A korrupció gyanúján túl tisztázásra vár, hogy először miért pont 14 Gripent lízingeltünk, amikor a beszerzést előkészítő HM-előterjesztésben világosan az szerepel, hogy az ország légterének védelmét 20-24 géppel lehetne biztosítani. Ezt a számot a ma bejelentett négy további Gripennel sem érjük el.

Hiába bővítette a korrupció és a jogsértések elleni eszköztárát az EU,

„Repedések vannak a páncélzaton, pedig a jogállamiság hézagmentes védelmet érdemel” – figyelmeztet az Európai Számvevőszék (ESZ), amely szerdán publikált jelentésében annak járt utána, mennyire hatékonyak az EU költségvetését a korrupcióval és az uniós értékek megszegésével szemben védelmező mechanizmusok. Magyarországon kívül Bulgáriát, Görögországot, Lengyelországot, Olaszországot és Romániát vizsgálta.
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>